MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1985. január. 30.

131. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1985. I. 30. - Napirend: - 1. Javaslat a városi pártértekezlet beszámolójára, a határozattervezetre és a XIII. pártkongresszus dokumentumaival kapcsolatos állásfoglalásra. - 2. Javaslat az üzemi, községi, intézményi pártbizottságok munkájának minősítésére, a pártbizottsági titkárok személyével kapcsolatos állásfoglalásra. - 3. Indítványok, bejelentések. - 4. Tájékozató a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról.

Községeink közül eddig Szilvásvárad, Andornaktálya, Nagytálya, Maklár és Egerszalók kapcsolódott be a távhivó hálózatba. Mindezek ellenére több településen feszitő gond a telefon-hiány, A XII,kongresszus óta eltelt időszakban kevesebb uj beruházás indult, A csökkenő pénzeszközöket a már megkezdett, folyamatban lévő fejlesztések befejezésére kellett összpontosítani. Célcsoportos keretből mintegy fél milliárd Ft értékben elkészült a 25,számú főút egri átkelési szakasza. Korszerűsítésre került az Eger-Putnoki vasútvonal, 1981-ben a MÁV saját beruházásában átadták a forgalomnak az egri rendezőpályaudvar sinpárjait, majd 1984-ben elkészült a korszerű technikát magábaf ogJa ló irányító épület, A vállalati és szövetkezeti beruházások meghaladják a három milliárd Ft-ot, Ennek mintegy 40 #-a az iparban valósult meg, A beruházások, a termelési kapacitások ós az export árualapok bővítését, a termékszerkezet korszerűsítését, a minőség javítását, egy részük a környezetvédelem és a szociális körülmények javítását szolgálták. Legnagyobb beruházásokat a Finomszerelvónygyár, a Mátravidéki Fémművek, az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság és a mátraderecskei Téglagyár valósította meg, A tanácsi fejlesztésre fordított összeg meghaladja a 2 milliárd Ft-ot, Ennek ellenére fontos beruházások maradtak el, elsősorban a fejlesztési alapok évközben! elvonásai, átcsoportosításai miatt, A legnagyobb összegeket a lakásépítésre, oktatási és egészségügyi célokra fordították. Kevesebb jutott kulturális ós szociális fejlesztésekre, A szervezeti és intézményrendszer változásaiban elsősorban a központi döntések hatására megindult önállósodási folyamat volt jellemző, A tröszti rendszer megszűnésével önálló vállalat lett az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát, a Dohánygyár, az egri Közúti Épitő Vállalat, a parádsasvári Üveggyár, a VOLÁN 4,számu Vállalat ós az AGROKER,