MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1984. december. 13.
130. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. XII. 13. - Napirend: - 1. Jelentés az 1984. évi tervfeladatok várható teljesítéséről, javaslat az 1985. évi főbb gazdaságpolitikai feladatokra. - 2. Tájékoztató a párttagság fegyelmi helyzetéről. - 3. Tájékoztató a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. - 4. Pócs János kinevezése a városi pártbizottság titkárává és a végrehajtó bizottság tagjává.
Ebben szerepet játszott, hogy a VILÁTI rendelés hiányában 36 %-kal - értékben 170 mFt-tal - kisebb arányban tudott a Szovjetunió részére szállitani. A tőkés import anyagok felhasználása terén további jelentős megtakarításokat sikerült elérni, ezzel is növelve az ágazat exportjának nettó devizahozamát. A gazdálkodás jövedelmezősége az ágazatban a Finornszerelvénygyár kivételével csökkent. Az egységek 5-10 >í-kal kisebb nyereséget értek el, mint az előző évben. Ez elsősorban szabályozó változások következménye, mellyel az egységek a terv készítésnél már számoltak, ugyanis az elért nyereségek a tervezettnek megfelelnek, vagy meghaladják azt. A nyereség tömegének csökkenésében szerepet játszott az is, hogy a termékszerkezet néhány egységnél kényszerűségből - pl. Mátra vidéki Fémművek, Finommechanikai Vállalat - a kisebb jövedelmezőségű termékek irányába tolódott el. A könnyűipari ágazatban a termelés növekedése 2-4 %-os volt, több egységben nem érte el a tervezettet. /AGRIA Bútorgyár, Nyomda, Cipőipari Szövetkezet/ A tervtől való lemaradás oka elsősorban rendelésállomány hiánya, de munkaszervezési hiányosságok is közrejátszottak. Az export tervek átlagosan mintegy 10 >b-os növekedést rögzítettek. Ezt meghaladóan tudott exportra szállitani a BUBIV 7»sz. Gyára, a Ruhaipari Szövetkezet és a Háziipari Szövetkezet. Az AGRIA Bútorgyár export tervét várhatóan nem tudja teljesíteni, ennek oka, hogy elsősorban nem rubel elszámolású relációban az AGRIA termékek árajánlatai nem versenyképesek más, hasonló kategóriájú bútorokkal szemben. Jelentősen romlott a gazdálkodás jövedelmezősége a könnyűipari egységekben. Ez részben külső okok - igy a szabályozó-változások és olyan mérvű anyagáremelkedések, melyet az egységek nem tudtak a vevők felé továbbhárítani, - részben belső szervezési problémák, müszakkihasználás, élőraunkáhatékonyság - következménye.