MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1984. december. 13.

130. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. XII. 13. - Napirend: - 1. Jelentés az 1984. évi tervfeladatok várható teljesítéséről, javaslat az 1985. évi főbb gazdaságpolitikai feladatokra. - 2. Tájékoztató a párttagság fegyelmi helyzetéről. - 3. Tájékoztató a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról. - 4. Pócs János kinevezése a városi pártbizottság titkárává és a végrehajtó bizottság tagjává.

Az öt évben az alacsonyabb fokú /dorgálás, megrovás/ pártbüntetéseket az esetek 51 %-ánál szabták ki. Az uj pártfegyelmi útmutató megjelenését követően széles körű értelmező megbeszéléseket tartottunk és egész alapszervezeti szintekig . Az egységes értelmezés, az 1980-ban megválasztott vezetőségek figyel rae következtében már a kisebb vétségek mellett sem mentek el szó nélkül a pártalapszervezetek. E gyakorlat helyességét bizo nyitja, hogy az időben adott st^itőszándéku alacsony fokú pártbüntetéseket 3 év elteltével minden esetben el lehet törölni, mig a szigorúbbak közül 8 esetben előfordult, hogy meghosszabbították érvényességét. A kiszabott pártbüntetések fogadtatása a tagság részéről eltérő. Voltak esetek, amikor súlyosnak találták, de döntő több— ségben egyetértettek vele. Több esetben előferdült, hogy feles legesnek tartották a pártbüntetéseket. "Bocsánatos bűnök" közé sorolja oly kor a párttagság a családok belső ügyeit, az ittas gépjárművezetést, a turistaforgalomban előforduló ügyeskedéseket, az egyházi esküvőkön való részvételt és a kisebb munkahelyi vétségek egyes eseteit. Véleményük kialakításakor figyelmen kivül hagyják, hogy az ilyen esetek ugyanolyan kárt okoznak a pártnak, és tömegkapcso latának, mint más általuk is elitélt cselekmények. A párttagok nagy többsége pártszerüen fogadja a büntetését és igyekszik munkájával, magatartásával bizonyitani. A súlyosabb elmarasztalásban részesültek egy része próbál régi környezetéből kiszabadulni és uj munkahelyen bizonyitani. A büntetések "kedvező" fogadtatása elsősorban annak köszönhető, hogy a fegyelmi vizsgálatok és annak megállapításai reálisak, a kiszabott büntetések a cselekmény súlyához mértek. Ezt az is bizonyítja, hegy a fegyelmi eljárások zöme /kb. 70 %-a./ elsőfokon lezáródik. Viszonylag kevés a fellebbezés és ritkán került sor az elsőfokú határozat megváltoztatására. Kedvező tapasztalat, hogy a büntetés hatálya alatt álló párttagokat közvetlen környezetük, elsősorban a párttagok nem közö sitik ki, hanem lehetőséget biztosítanak, segítséget nyújtanak hibájuk kijavítására. Ez a segítő magatartás főként azokban a kollektívákban bontakozik ki, ahol az esetről reális a környezet tájékoztatása és a párttag is igényli, illetve elfogadja a segítséget.