MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1984. április. 27.
127. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. IV. 27. - Napirend: - 1. Javaslat az Eger városi pártbizottság 1984. évi munkaprogramjára. - 2. Fejes János megválasztása pártbizottsági tagnak. - 3. Tájékoztató az MSZMP Eger Városi Végrehajtó Bizottsága 1984. január 5-ei ülése óta végzett munkájáról. - 4. Javaslat a szakszervezeti munka továbbfejlesztésére és a párt ezzel kapcsolatos feladataira a városi pártbizottság működési területén.
Napirend: /írásban aellókelve/ Javaslat a szakszervezeti munka továbbfojlosztósóre és a párt ezzel kapcsolatos feladataira a városi pártbizottság működési t erületen. Kórdós non volt, .... kalmár ot, szóboli klogószitóst to3z a jelentéshez. Hozzászólások: Zve.ra József /pedagógus sza!:czorvczoti bizottság elnöke/ Körzeti bizottságunk területi ós taglótszámi nagyságában a kulturális ágazaton belül országosan a legnagyobbak közé tartozik. Körzőti bizottságunk adatszerű bemutatása után szakszervezeti életünk, tevékenységünk néhány kiragadott területével szeretnék foglalkozni. A testületek működését a KV 1981. februári határozata a "feladat és hatáskör" szabályozza. Ennek önálló fejezete az állami szervekkel kapcsolatos hatáskör. Mozgalmi munkánk minőségi javulását eredményozto a fonti hatáskör kiadása, hiszen ezzel biztos iránytűt kaptak tisztségviselőink, de az állami part ner szervek is könnyebben eligazodnak a szakszervezeti jogosultságok területén. Jogosultságaik gyakorlásánál általában a legismertebb az állami vezetők részéről is az egyetértési Ionkor . Cnnok gyakorlása néhány intézményben még naponkénti küzdelem, felvilágosító munka kérdése. A tanácsi vezetők nehezen fogadják el, hogy bármiben is az igazgatón kívül más nevelővel is legyen egyeztetési kötolozott ségük. Vitathatatlan ugyan, hogy az igazgató személyét illető kérdésekben /bór, jutalom, kitüntetés/ határozottan előrelépés tapasztalható. Jogaink gyakorlásánál szeretném a figcrolr.iet folhivní ogy nom kívánatos jelenségre, amely sajnos általánosítható. Az intézményi közösségekre fontos döntések meghozatalánál a "négyszög" ülésen a szakszervezet egyetértési joga gyakran feloldódik az értekezlet többségi véleményében. Az állami vezetők, de tisztségviselők is kisebb hibának tartják, így jobban a perifériára kerül a véleményezési Ionkor . Podig mogártésónok vannak fájó pontjai. pT. igazgató meguízása előtt sok esetben csak formai a szakszervezet /bizalmi/ véleményének kikérése. Sokat jalant a jogosultságok gyakorlása szempontjából az a megerősítés, bátorítás is, amit felettes testülotoinktol, politikai szervezeteinktől kapnak tisztsógviselőink. Testületi üléseink betöltik a továbbképzés szerepét is. Az előterjesztések többsége tartalmazza a feloties szervek határozatát, állásfoglalását. Tastülati üléseink mállott szervezett tovább,képzést is biztosítunk tisztségviselőink részére. Problémáinkat nehezíti a 34 %-os nőies pálya, mely a GyES, családalapítás következtében tisztségviselőink körébon is elég nagy mozgást eredményez. A szakszervezeti jogosultságok érvényesülése terén összességében elmondhatjuk a területi alapszervezetek ós a tanácsok egyttmüködóse hatékonyabb és tartalmasabb lett. Az egyetértési ós kötelező vélemény-nyilvánítási jog, bár eltérő 3zinvonalon ós eltérő módszerrel, de mindenütt érvényesül. Kevés az előrehaladás a javaslattételi és ellenőrzési jogkör gyakorlásában, A községi tanácsok ós a partner szakszervezeti szerveink kapcsolatában az előrelépés a kívánatosnál lassúbb.
