MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1984. április. 27.

127. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1984. IV. 27. - Napirend: - 1. Javaslat az Eger városi pártbizottság 1984. évi munkaprogramjára. - 2. Fejes János megválasztása pártbizottsági tagnak. - 3. Tájékoztató az MSZMP Eger Városi Végrehajtó Bizottsága 1984. január 5-ei ülése óta végzett munkájáról. - 4. Javaslat a szakszervezeti munka továbbfejlesztésére és a párt ezzel kapcsolatos feladataira a városi pártbizottság működési területén.

üorkó József /SzMT. vezető titkára/ Az előterjesztéseket - az írásost 03 a szóbelit - jónak tartón és ugy tudom a magara részéről minősíteni, hogy ezek összhangban vannak mind a központi Bizottság állásfoglalásával, mind- a megyei Pártbizottság állásfoglalásával. A hozzászólásokban olyan kérdés, észrevétel nem hangzott el, amelyekkel vitatkoznom kellene, azokat ugy tudom minősitoni, hogy kiegészítették a jelentést. Én a szakszervezeti munka továbbfejlesztése szempontjából nagy jelentőséget tulajdonitok a KB. állásfoglalásának. Jelentőségét abban latom, hogy ez az állásfoglalás még jobb politikai feltóteleket biztosit a szakszervezetek működése számára. Ez alapvető kérdés, hogy milyen a politikai feltétel. A KB-nak az állásfoglalása megerősíti a szakszervezeti raunka bevált elveit, azzal, hogy hangsúlyozta, hogy tovább növekszik a szakszervezetek szerepe, az alapvető funkcióját nem változtatta meg. Ezzel nagyfokú politikai biztonságot ad minden szakszervezeti tisztségviselőnek, de minden kommu<nistának is ahhoz, hogy még nagyobb odaadással, lendülettel végezze raunkáj át • Ez tehát egy alapvető kérdés, és ilyen szempontból a KB. állásfoglalása alapvető. Az állásfoglalás másik jelentőségét abból is látjuk, hogy ez az állásfoglalás azzal, hogy az egósz pártnak a taggyűléseken feldolgozásra kerül és minden pártszerv, szervezet kidolgozza a maga feladatát a szakszervezeti politika érvényesítése érdekében, tulajdonképpen minden kommunistának megmutatja, hogy mik a tennivalók. Ilyen móg az MSzMP-ben eddig nem volt, ami arra kötelezte volna a párt szerveit. Ez önmagában is nagy ösztönző erővel bír, a párttagság ós a közvélemény figyelmét még jobban a tömegek közötti munka irányába forditja. Ha azt mondjuk, hogy szakszervezeti munka, akkor ez alatt a pártnak a tömegek között végzett munkáját kell érteni. A mai helyzetben nagyon nagy szükség van erre. Ez nem szakszervezeti kérdés, ügy, ma ez végső soron a párt és a tömegek viszonyának a kérdése, ami a szocializmus építésére kell hogy irányuljon. A korábbi párthatározatok 1966, 1974. /Pol.Biz.határozat/ - amelyek a párt szakszervezeti álláspontját dolgozták ki - ezek a határozatok azért nom értek el megfelelő, illetve móg nagyobb sikert, mert ezek viszonylag szük körben váltak ismertté. Ma a megyében 25/ezer párttag van, városunkban lo/ezer.Párton kívüli szakszervezeti tag, tisztségviselő, aktivista több ezer, akik magáévá teszik ezt az állásfoglalást, ezzel biztositva lesz a feltétel ehhez a munkához. A szakszervezetek móginkább rendeltetésüknek megfelelően fognak dolgozni. Azzal, hogy a KB. állásfoglalása úgy fogalmaz: "a szakszervezeti mozgalom a párt fontos segitő társa, a közös célok valóraváltásában" tulajdonképpen ezzel a szakszervezeti munka elismerését, magasabb szintre való emelését jelenti. Büszkék lehetünk, hogy a KB. állásfoglalás ilyen elismeréssel szólt a szakszervezeti munkáról. Amikor a KB. ugy fogalmaz "nagyra órtékeli a szakszervezet hozzájárulását a szocialista társadalom ópitósáez" ezzel kifejezi azt is, hogy a szakszervezetek hasznos munkát vógeznek, amelyre a párt továbbra is számit.