MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1983. május. 20.
122. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1983. V. 20. - Napirend: - 1. Eger városi pártbizottság I. titkári funkciójának betöltésére tett javaslat Németh László személyében (zárt ülés). - 2. Javaslat az MSZMP XII. kongresszusának határozataiból adódó Eger városi feladatokra. - 3. Jelentés a Központi Bizottság 1972 júniusi, illetve 1982 áprilisi oktatáspolitikai határozata végrehajtásának tapasztalatairól.
A partszervek gazdasági tevékenységének eredményessége és szinvonala emelkedett. Aktivabbá ? kezdeményezőbbé vált a gazdaságirányitó, szervező és ellenőrző tevékenység. Nőtt a pártmunka konkrétsága, kritikusabb, önkritikusabb lett az elemző munka. Folyamatos a beszámoló taggyűlések határozatainak feldolgozása és végrehajtása. Pártszervezeteink taggyűléseik napirendjére egyre inkább a legfontosabb, döntésre érett gazdasági, politikai kérdéseket tűzik. Javult a gazdaságpolitikai agitációs munka. A városi vezető pártszervek ugy Ítélik meg, hogy gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítása az elkövetkezendő időszakban is céltudatos, irányitó, szervező és felvilágositó munkát igényel. Fontos feladat a jobb munkaszervezés, a fegyelmezettebb, minőségi munkavégzés, a gazdálkodás hatékonyságának javitása, az export fokozása, az import mérséklése. Városunkban a párt ideológiai tevékenysége ? az agitációs- és propagan da munkája megfelelően segítette a szocialista építés országod. helyi kérdéseinek megértését, mozgósitott a párt előtt álló feladatok megoldására. Javult a pártoktáás szinvonala - különösen az alapfokú káderképzés tanfolyamokon. Gyakoribbá váltak az ideológiai és gazdasági jellegű témákkal foglalkozó párbeszédek, viták a párttagság és pártonkivüliek körében. Ez a tevékenység erőfeszítéseink ellenére sem tudott az egyre növekvő követelményeknek teljes mértékben megfelelni. Nem reagált gyorsan es rugalmasan az embereket foglalkoztató kérdésekre, lassan alkalmazkodott a nehezebb feltételekhez. Esetenként országos szinten tisztábban fogalmazódtak meg a feladatok, mint a munkahelyeken. Ennek oka többek között az, hogy a párttagság kisebb részének politikai, gazdasági informáltsága és vitakészsege nincs kellő szinten, hiányos a helyi önálló kezdeményezés, a döntéseknek az agitációspropaganda munkába történő bevitele. Városunk lakosságának életkorától függően más- és más tapasztalatokkal rendelkeznek, ebből adódóan más árviszonyuk környezetükhöz, a szocializmus mai gyakorlatához. Az idősebb nemzedék nehezebben fogadja el a korábbi társadalmi, politikai, gazdasági gyakorlathoz képest a változást jelentő törekvéseinket, intézkedéseinket. A fiatalabb nemzedék egy része a közügyeket nem érzi sajátjának, más része türelmetlen megoldatlan problémái miatt, a tanultakkal, az eszméinkkel összhangban radikálisabb változásokat sürget. Városunk, városkörnyéki községeink lakosságának közgondolkodásában is léteznek és még hatnak eszméinktől idegen, azzal ellentétes áramlatok, a vallásos világnézet, a kispolgári szemléletmód és magatartás, a nemzeti- és nemzetiségi kérdésekben á nacionalizmus. Az életszínvonal alakulása differenciálódik, mely kihatással van a^ közgondolkodásra is. Ugyancsak befolyásolja a lakosság közhangulatát a közoktatás és kulturális lehetőségeink szűkös tárgyi feltételei. A párt. állami- és tömegszervezetek vezetőségei, a munkahelyi kollektívák folyamatosan erőfeszítéseket tettek és tesznek -lehetőségeinkhez mérten - a jogos igények kielégítésére, a felmerülő kételyek és fenntartások elosztására.
