MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. szeptember. 24.
118. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés az általános és középiskolákban folyó eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól Eger városban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 2. Jelentés a város gazdálkodásának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására. - 3. Személyi kérdések: Javaslat a pártbizottságból való felmentésre (dr. Nagy Sándor); javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága titkári funkciójában történő megerősítésre, és a városi pártbizottságba való behívásra (Farkas József).
Tapasztalatunk, hogy a gazdálkodó egységek exportérdekeltségének középpontjában a nem rubel elszámolású export árualapot biztositó uj termékek kialakítása szerepel. Az elmúlt évben növekedett a kedvezőbb jövedelmezőségű termékek exportja mindkét relációban. Jobb eredményeket azok az egységek értek el, ahol a többpartneres kapcsolatok kialakultak. Több egység áremeléseket is el tudott érni /pl. Finomszerelvénygyár pneumatika elemeknél 19 kompresszornál 8-30 %/. A nagyobb önállósággal rendelkező, illetve az önálló vállalati gazdálkodásra áttért vállalatok merészebben nyúlnak a gyártásfejlesztéshez /ezen belül a gyártmányfejlesztéshez/, igyekeznek bőviteni a gazdaságosabban előállitható - esetleg a tőkés piacokon értékesíthető gyártmányféleségek körét, törekszenek a korszerűtlen, veszteségesen termelhető termékek körének szükitésére. Vállalataink többsége figyelemreméltó eredményeket ért el az import anyagokkal való takarékosság és az import kiváltása területén. Több helyen tételesen megvizsgálták az importanyagok szerepét és helyettesítésük lehetőségét, /pl. gépipari egységek, Dohánygyár, MEFAG, Sütőipar/ Ezek eredménye azonban csak később, 1983-tól jelentkezik folyamatosan. Olyan vélemény alakult kifogy nem célravezető az import általános és nem differenciált korlátozása. Ez esetenként az exportra történő termelést is akadályozza. /MEFAG, VILATI, stb./ A BTJBIV-nál gondot jelent, hogy az 1982-ben megkezdett 20 millió Ft-os tőkés exportot növelő beruházáshoz a tőkés importból származó gépekre importkorlátozás van. 4. A piaci munka területén a világpiaci recesszió elhúzódása, a szaporodó diszkriminatív intézkedések miatt a korábbiaknál hatékonyabb, szélesebb területre kiterjedő munkával sem tudta több egységünk megtartani korábbi piaci pozícióját. A szakkülkereskedelmi vállalatok piaci tevékenységében a város inari egységei némi fejlődést ugyan tapasztalnak, de az közel sincs arányban a piaci helyzet romlásával. A piaci információk között elenyészők és nagyon hiányosak az előremutató információkj ezek nagyrésze is csak prognózis. A Finomszerelvenygyárban a pneumatika és az olajszabályozó termékekre megkapott önálló külkereskedelmi joggal a lehetőségeiken belül éltek. 5. A kooperáció területén az egységek termék- és termelési szerkezetében szükséges alkatrészek, részegysegek ellátásával jelentkező háttéripari problémák csökkentésében az elmúlt években nem sikerült érdemben előbbre lépni. Ez vonatkozik az előgyártmányokra, hengerelő termékekre, öntvényekre, hütőelemekre, műanyag alkatrészekre, bőr- és kárpitos alapanyagokra. A kohászatot igen súlyosan érintő világpiaci recesszió ellenére sem javult a szállítókészség, /ütemesség, minőség/ A TEK vállalatok készletezői tevékenysége^sem biztosítja a^vállalati készáru kibocsátásokhoz szükséges belső készletek csökkentését.