MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. szeptember. 24.
118. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés az általános és középiskolákban folyó eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól Eger városban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 2. Jelentés a város gazdálkodásának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására. - 3. Személyi kérdések: Javaslat a pártbizottságból való felmentésre (dr. Nagy Sándor); javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága titkári funkciójában történő megerősítésre, és a városi pártbizottságba való behívásra (Farkas József).
Az 1982-es^évben az I. félév mérlegadatai alapján az ipari egységekbe jlődése alapvetően a vállalati, szövetkezeti terveknek megfelelően alakult. A termelés növekedése 5-7 %-os volt, a foglalkoztatottak száma ugyanakkor tovább csökkent. A. külpiaci igényekhez, a kereslethez való igazodásban az ipari és élelmiszeripari^egysegek a gazdálkodás hatékonyságának növelésével és a minőségi tényezők javításával változatlanul erőfeszítéseket tesznek. a/ A termékszerkezet korszerűsítése érdekében a Finomszerelvénygyárban több uj pneumatikus szelep- és ajtómüködtető berendezés gyártása kezdődött meg. A MEZŐGÉP egri Gyárában az NSZK-beli HESSTONcég licence alapgán körbálázó részegységek gyártását kezdték meg. Az AGRIA Bútorgyárban a rekonstrukció következtében több, régi termék gyártását megszüntették és más "AGRIA" karakterű bútor gyártásat kezdték meg. Az ez évtől általánossá váló ötnapos munkahét bevezetése miatt kieső munkaidőalap pótlása- és az állandó létszámcsökkenések - a fokozódó piaci igények mellett - rákényszerítik az egységeket a műszaki fejlesztésre, gyártáskorszerüsitésre. Az egységek ezirányu szándékait összességében megfelelőnek értékeljük. Ahol a kívánatosnál lassúbb a termékszerkezetváltás, a műszaki fejlesztés, azzal magyarázható, hogy a gazdálkodó egységeknél maradó fejlesztési alap forrásoldalról nem biztosit lehetőséget a gyorsabb struktúra- és technológia váltásra. b/ Az élelmiszeripari egységek a minőségi, gazdaságos termelésben, a fogyasztói igények differenciált kielégítésében alapvető feladatuknak eleget tettek. A Borkombinát a szőlőtelepítés fajtaösszetételének alakításával, a fajtaválaszték bővítésével igyekszik a bel- és külpiaci ellátást egyre magasabb színvonalon biztosítani. Üdítőitalok esetében a hazai alapanyagokból készültek részarányát növelte. A Dohánygyár termelési szerkezetében egyre inkább a nikotinszegény, illetve magasabb igényeket kielégítő gyártmányok /licenc cigaretták is/ arány-növelése érdekében tevékenykedett. A Sütőipari Vállalat tevékenységében is érzékelhető jelei vannak a gyártmányszerkezet korszerűsítésének, a választék bővítésének. c/ A két magasépítő vállalat termelési szerkezete alapvetően a vállalatok gazdasági erdekeinek megfelelően módosult, A HTÉV fő tevékenysége a lakásépítésj kommunális létesítmények, ipari csarnokok építése, szerelése ? epületek felújítása. Gazdálkodásában növekedett az épites-szerelésnél gazdaságosabb ipari tevékenység részaránya, /műanyag ablak, technológiai üzem tevékenysége, stb./ A HAÉV "profiltisztítása" - lakások, gyermekintézmények házgyári panelekből történő építése - olyan költségtöbbletet eredményez ? amelyet az építtetők kénytelenek magukra válalni. A profilváltás miatt szükséges áttervezések, a költségek növekedése a megyei és a városi VI. ötéves tervekben előirányzott lakásszámok megépítését veszélyezteti.
