MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. szeptember. 24.
118. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. IX. 24. - Napirend: - 1. Jelentés az általános és középiskolákban folyó eszmei-politikai nevelőmunka tapasztalatairól Eger városban, javaslat a továbbfejlesztés feladataira. - 2. Jelentés a város gazdálkodásának aktuális kérdéseiről a Központi Bizottság 1982. június 23-ai határozata alapján, különös tekintettel a termelési szerkezet alakulására. - 3. Személyi kérdések: Javaslat a pártbizottságból való felmentésre (dr. Nagy Sándor); javaslat a KISZ Eger Városi Bizottsága titkári funkciójában történő megerősítésre, és a városi pártbizottságba való behívásra (Farkas József).
Az iskolák pártalapszervezetei figyelemmel kisérik a KISZ szeevezetek és úttörőcsapato k munkáját. Az úttörőcsapatok döntő többsége a tanórán kivüli nevelés számtalan lehetőségét megragadva tervez, sokoldalúan mozgósít, gazdag programokat valósit meg az eszmei-politikai nevelési célkitűzések szolgálatában. (Kisdobos- ós uttörőavatás, emlékhelyek látogatása, gondozása, nemzeti- és nemzetközi ünnepek, diáklevelezések, táborok, stb.) Az iskolai KISZ bizottságok, a pedagógus KISZ szervezetek az eszmei-politikai nevelőmunkában nagy segitséget jelenthetnek. Tapasztaljuk, hogy egyre több azoknak az iskolavezetőknek a száma, akik már a tervezés stádiumában is számítanak az ifjúsági mozgalom vezetőinek véleményére és kérik, igénylik a fiatalok ilyen irányú munkáját is. Ez természetesen a tervek megvalósításában komoly erőt képvisel. A KISZ szervezetek különféle rendezvényein megfelelő súllyal szerepelnek az ideológiai-politikai kérdések. A pedagógus KISZ tagok aktivan vesznek részt a tömegpolitikai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, szervezésében, a fiatalok mozgósításában. A tanulói KISZ szervezetek munkáját segitve patronálókónt, szakkörvezetőként, politikai köröket és tanfolyamokat irónyitva dolgoznak. A Pedagógus Pártbizottság hatáskörébe tartozó intózmények között az iskola társadalmi* szerepének szélesítésében a nevelési tényezők összehangolásában kiemelkedő munkát végeznek a Kereskedelmi és Vendéglátóipari, a 212. Szakmunkásképző, a Dobó Gimnázium, valamint a 6.sz. lo.sz. általános iskolák. Néhány intézményben az eszmei-politikai nevelőmunkára rossz hatással volt az iskolavezetésben jelentkező és hosszan elhúzódó személyi, vezetői vonatkozású problémakör. ( GMSZ, MG Szakiskola, Kereskedelmi, Eü.) Az általános iskolák közül a 9-es, 5-ös, 10-es, 3-as a körzetük felnőtt lakosságát, a szülőket, vállalati kollektívákat, lakóterületi pártszervezeteket is következetesen, folyamatosan bevonják a tanórán kivüli nevelőmunkába. Az alapvetően pozitiv nevelőtestületi munkával szemben negativumok is jelentkeznek. így például: a nevelők egy részénél az egyetértés céljainkkal és feladatainkkal az általánosság szintjén van. (Sajnos gyakran tapasztalható ez a pályakezdők körében is.) A dokumentumokat, határozatokat sok esetben deklaratív jelleggel fogadják és viszik tovább. Ez abban nyilvánul meg, hogy általános elméleti, gyakorlati, politikai céljainkat nem tudják konkrétan a gyermekek számára megfogalmazni. Komoly elmaradás tapasztalható (a kérdéskör bonyolultsága és nehezen mérhető eredményessége mellett is) annak a kérdésnek a vizsgálatában, hogy az eszmei-politikai meggyőződés hogyan jut kifejezésre a tanulók tetteiben, társas kapcsolataiban (családi, baráti, üzemi, lakóhelyi környezetükben) Előfordul, hogy az eszmei-politikai nevelőmunkát néhány pedagógus egy-két napi politikai kérdésre szűkíti le, illetve csak azokra reagál, bátortalanul nyúlnak világnézeti kérdések meg tárgyalásához. Valamiféle "szégyenlőssóg" is tapasztalható az elveink, politikánk, elkötelezettségünk mellett való egyértelmű következetes kiállás és megvallás területén. Az állami felügyelet (szakfelügyelet) az értékelő munkában - a pártalapszervezetek véleménye szerint - az eszmei-politikai munkát nem kellő súllyal
