MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. július. 1.
117. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VII. 1. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1982. június 23-ai üléséről. - 2. Jelentés az üzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatairól. - 3. Személyi kérdések: dr. Vasas Joachim felmentése és kinevezése a megyei pártbizottság osztályvezetőjévé; Rakusz József és Sós Tamás felmentése; dr. Asztalos Miklós megválasztása a pártbizottság titkárává; Bereczki Bertalan kooptálása a pártbizottságba; Karácsony László kooptálása a pártbizottságba és a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottságba; dr. Varjú Vilmos megerősítése tanácselnöki funkciójában; Kovács János megválasztása az agitációs- és propaganda munkabizottság elnökévé.
fokú mobilitását követeli meg. Szükségszerű, hogy azok a vállalatok, amelyek rugalmasan alkalmazkodva a külső és belső feltételekhez, hatékony gazdálkodással magas nyereséget érnek el, fejlődjenek dinamikusabban a veszteséges vagy alacsony hatékonyságú vállalatok rovására is. Ehhez megfelelő tőkeáramlási és fejlesztési rendszert kell kidolgozni és működtetni. Tudatosan csökkenteni szükséges a tőkeáramlás kibontakozását fékező, ma még meglévő szektorális korlátokat. íC~) Indok olt, hog y az állami beruházási döntések köre a termelő szférában szűküljön és ahol lehetséges, az állami ráhatás közvetett módszereit kell választani. A tőkeátcsoportosításban továbbra is döntő szerepe van a hitelrendszernek. Ebből nem célszerű kizárni az együttműködő vállalatok egymás közötti ellenőrzött hitelkapcsolatait. £C) A bankszer vezet, továbbfejlesztésénél arra kell törekedni, hogy a bankok tevékenységének üzleti jellege a mainál jobban érvé-» nyesüljön exportot segítő, gazdaságszervező, a vállalatokkal partneri kapcsolatban álló vonása erősödjék. A^ gazda^ ácuagósz területén erősíteni kell a vállalati munka vállalkozási jellegét. A nemzetközi munkamegosztásban való hatékony részvételünk továbbra is feltételezi aktiv kapcsolódásunkat a nemzetközi pénzügyi szférához. Külföldi hitelfelvételi lehetőségeinket a belföldi fejlesztéseket segítő hitelpolitikával szoros összefüggésben kell kezelni, mivel a külföldi hitelállomány növekedésének megállítását, majd csökkentését csak exportképességünk bővülése garantálhatja. A konvertálható export árualapbővitő ós importmegtakaritó beruházási hitelek szerepét - külföldi hitellehetőségeinkkel összhangban - növelni szükséges. Hosszabb időszak kedvező tapasztalatai alapján a centralizált külföldi hitelfelvétel