MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. július. 1.
117. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VII. 1. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1982. június 23-ai üléséről. - 2. Jelentés az üzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatairól. - 3. Személyi kérdések: dr. Vasas Joachim felmentése és kinevezése a megyei pártbizottság osztályvezetőjévé; Rakusz József és Sós Tamás felmentése; dr. Asztalos Miklós megválasztása a pártbizottság titkárává; Bereczki Bertalan kooptálása a pártbizottságba; Karácsony László kooptálása a pártbizottságba és a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottságba; dr. Varjú Vilmos megerősítése tanácselnöki funkciójában; Kovács János megválasztása az agitációs- és propaganda munkabizottság elnökévé.
1/b^ Külgazdasági kapcsolataink alakulása és fejlesztésének feladatai \ Külgazdasági kapcsolataink alakulása 1970-1981 között (—Népgazdaságunk az 1970-es évek elején dinamikusan és megközelítően kiegyensúlyozottan fejlődött. A nemzeti jövedelem évi átlagban 6 %-kal bővült, megközelítve a KGST-országok, de túlhaladva a fejlett tőkés országok gazdasági növekedésének átlagos ütemét. A dinamikus gazdasági fejlődést - konszolidált külpiaci viszonyok között- a külkereskedelmi forgalom gazdasági növekedést jóval meghaladó bővülése kisérte. Népgazdaságunk már ekkor növekvő mértékben bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztásba. Gazdaságunk ágazati szerkezetének az ipari országokéra jellemző arányai már a hetvenes évtized elejére kialakultak, teljesítőképessége azonban - a jelentős fejlődés ellenére - még számottevően elmaradt a fejlett országokótól. Külkereskedelmünk nagyobb részét a szocialista - főként a KGST-országokkal valósitottuk meg. A KGST-országokból elegendő mennyiségben és kedvező áron volt beszerezhető a szükséges anyag, energia és a szocialista közösség országai nagy és stabil piacát jelentették feldolgozóipari és mezőgazdasági termékeinknek. A tőkés országok szerepe külkereskedelmi forgalmunkban gyorsan nőtt, főként a termelés korszerűsítését szolgáló gépek, valamint az anyagok és félkésztermékek behozatalában. A kivitel és a behozatal mindkét fő viszonylatban lényegében egyensúlyban volt. ^ A világg azdaságban 19 ^3^74-től kezdve gyökeresek, ismétlődőek és gyorsak a változások, A világkereskedelemben lényegesen módosult az alapanyagok ós késztermékek áraránya; leértékelődtek az átlagos igényt kielégítő feldolgozóipari cikkek, miközben magas áron is keresettek a fejlett technikai szinvonalat
