MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1982. július. 1.

117. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1982. VII. 1. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1982. június 23-ai üléséről. - 2. Jelentés az üzemi pártbizottságok gazdaságpolitikai irányító, ellenőrző munkájának tapasztalatairól. - 3. Személyi kérdések: dr. Vasas Joachim felmentése és kinevezése a megyei pártbizottság osztályvezetőjévé; Rakusz József és Sós Tamás felmentése; dr. Asztalos Miklós megválasztása a pártbizottság titkárává; Bereczki Bertalan kooptálása a pártbizottságba; Karácsony László kooptálása a pártbizottságba és a gazdaság- és szövetkezetpolitikai munkabizottságba; dr. Varjú Vilmos megerősítése tanácselnöki funkciójában; Kovács János megválasztása az agitációs- és propaganda munkabizottság elnökévé.

fegyverzetkorlátozási tárgyalások küszöbén a Szovjetunió nem fog igazán erőteljesen reagálni. Figyelembe vették, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más vezető tőkés országok el vannak foglalva a Falkland-szigetek körüli válsággal, illetve a versaillesi és bonni csúcsértekezletekkel. Számítottak az arab világ megosztottságára, bizonytalanságára, amit most tovább erősített az iraki-iráni konfliktusban bekövetkezett fordulat. Építettek Sziria nehéz belső helyzetére és arra, hogy az utóbbi időben feszültségek keletkeztek a szír vezetés és a Palesztinai Felszabaditási Szervezet viszonyában. Számoltak azzal is, hogy a palesztin mozgalom megosztottsága jelentősen csökkenti cselekvőképességét. A Szovjetunió, hazánk és a többi szocialista ország határozottan elitélte az izraeli támadást, s követeli az in- . váziós csapatok haladéktalan visszavonását, Libanon egységének és szuverenitásának helyreállítását, területi sérthetetlenségének garantálását. A szocialista országok egyúttal rámutattak arra a felelősségre is, amit az Egyesült Államok visel az agresszió támogatásáért. Fellépnek az olyan izraeli-amerikai törekvések ellen, amelyek célja: a Sinai-félszigethez hasonlóan Libanonban is megteremteni egy nemzetközi, gyakorlatilag az amerikai katonai erő jelenlétét. A közel-keleti, s ezen belül a libanoni helyzet további alakulása szempontjából lényeges körülmény az is, hogy az iraki-iráni konfliktusban az utóbbi hetekben fordulat következett be. A sikeres iráni ellentámadások több helyen a határig vetették vissza az iraki hadsereget, s katonai szempontból reális a lehetősége annak, hogy a háború most már iraki területen folytatódik. Az iráni vezetés álláspontja nem egységes ebben a kérdésben, s bár egyes megnyilatkozások szerint nem kivannak iraki területeket elfoglalni, határozott Ígéretet nem tettek arra, hogy az iráni csapatok nem lépik át a határt. Amennyiben viszont ez bekövetkezne, ez egyrészt közvetlenül érintené az Arab-öböl reakciós emirátusait, és SzaúdArábiát, valamint Kuwaitot, másrészt megváltoztatná a háború egész jellegét, s ezzel más arab országokat is Irak mellé állithatna.