MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. szeptember. 18.

114. ő. e. (5. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IX. 18. - Napirend: - 1. Jelentés a gazdálkodás minőségi tényezői kibontakoztatásának tapasztalatairól a város gazdasági egységeiben. - 2. Dr. Csapó István pártfegyelmi ügye; Kiss Ferenc felmentése fegyelmi bizottsági tagsága alól; Máté Imre és Juhász Ferenc megválasztása a városi pártbizottság tagjává.

Az anyagi- és erkölcsi ösztönzés terén az alkalmazott bérezési formák fizikai területen elsősorban még mindig a mennyiségi mu­tatók teljesítésére ösztönöznek, a minőségi munkavégzést kevés­bé veszik figyelembe. Alkalmazotti területen a beosztott állo­mányú műszaki dolgozók bérezésében nivellálódás tapasztalható. Az egységek nem élnek az átlagtól magasabb műszaki szinvonalu mérnöki munka kiemelt díjazásának lehetőségével. Ezt a hiányt fokozottabb erkölcsi elismeréssel sem pótolják. Kedvező viszont, hogy vezető állású dolgozók prémiumrendszerét az utóbbi időben már a gazdálkodás minőségi mutatóinak alakulásához kötik. /MEZŐGÉP, VILATI, Finommechanika/ 2, Az építőiparban a termelési érték növekedésének üteme lényegé­ben megegyezett a költségek anelkedésének mértékével. Kivétel az 1980, év, amikor a költségek jobban nőttek, mint a termelési érték, /6-7, sz, melléklet/ A gazdálkodás eredménye az építőiparban az V, ötéves terv idő­szakában évenként jelentős hullámzást mutat. Jelentős visszaesés következett be 1980-ban, amikor az Állami Építőipari Vállalat veszteségét nem számolva, jelentősen alatta marad az 1975. évinek is. Az építőipar eszközállományának gyarapodása valamennyi ágazat között a legdinamikusabb volt, A növekedés jelentősen meghaladta a termelési érték növekedését, /8, sz, melléklet/ A nagyértékü eszközöket nem tudták a szükséges mértékben a termelés szolgála­téba állítani, igy jelentősen romlott az eszközhatékonyság. /9 .sz. melléklet/ Ennek okát abban látjuk, hogy az épitőipari gépek és szállítóeszközök tekintetében túlzott vállalati autaro­hiára való törekvés alakult ki. Nem használták ki a nagyértékü eszközök egymás közötti átcsoportosításának lehetőségeit. A kedvezőtlen össz képen belül a kisebb építőipari szervezetek­ben, igy az Ingatlankezelő Vállalatnál, a Városi Tanács MólyépitŐ Üzeménél és a két téglagyárban viszont javult az eszközhatékony­ség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom