MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. április. 30.
112. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 30. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. március 26-ai üléséről. - 2. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 3. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos párttisztségből való felmentése; Sós Tamás kinevezése az Eger Városi KISZ Bizottság titkárává; Szabó István pártfegyelmi büntetésének törlése.
A könnyűipari ágazaton belül végrehajtott beruházások eredményeként növekedett a konvertálható árualapok mennyiaága /AGRIA Bútorgyár, Ruhaipari Szöw tkezet/, uj munkahelyek jöttek létre /Cipőipari Szövet-* kezet tiazanánai üzeme/, javultak a munkafeltételek éa a teohnikai felszereltség. /Révai nyomda/ A nehézipari ágazat beruházáaainak döntő hányadát az ÉMÁSZ Vállalat végezte /villamoselosztó hálózatok építése, hálózat rekonstrukciója/. Az élelmiszeripari ágazatban a legjelentősebb beruházás a Bor kombin át mályi üdítőital palaokozó üzeme és elosztó raktára volt. á többi élelmiszeripari egység beruházásai elsősorban szintentartás t lllet^ - szeoiélis ellátás javítását szolgálták. /Dohánygyár,, Sütő.pari Vállalat/ Az ipari beruházások kedvező hatása mellett néhány kedvezőt".en jelenség Is előfordult. Pl.: a beruházások üzembeállításával átmenetileg növekedett a betöltetlen munkahelyek száma, ősökként az állóeszközök hasznosításának mértéke. A város összes foglalkoztatottjainak h5 56-a a tarvidőszak végén az iparban dolgozott. Az elmúlt 5 évben az ipari üzemekben a létszám 325 fővel - 2,2 £-kal - nőtt. A legtöbb egyaégnél 1-2 £-os létszámcsökkenés volt tapasztalható, ds a Csepel Autógyár 3. sz. Gyárában a 18 'p-oa, a VILATX-öál a 6,5 56-os létszámfelfutás az arányokat a növekedés oldalára billentette, A tervidőszak utolsó évében az iparvállalatok és szövetkezetek a munka erőga zdalkodás javítására hozott megyei párt-végrehajtóbizottsági határozatnak megfelelően intézkedések sorozatát kezdték el. Munkaerőátcsoportositásokat, minősági cseréket és normaidő felülvizsgálatokat végeztek. A kezdeti eredmények azonban igen eltérőek. Az iparban a tervidőszak folyamán kismértékben nőtt a nem fizikaiak aránya f a fizikaiak állománycsoportján belül nőtt a szakmunkások, és a több szakmával is rendelkezők azáma.Nem ősökként viszont azoknak a száma, akik a minimális előképzettséggel sem rendelkeznek. Az ipari dolgozók keresete az ágazati sajátosságokat tükrözve ágazatonkánt eltérő. A tervidőszak éveiben a bérszínvonal a gépiparban, a nehéziparban és az élelmiszeriparban $k-36 %-kal, a könnyűiparban kO £-kal nőtt. Az elmúlt tervidőszak éveiben sem történt előrelépés a bérek differenciálásában, nem az elvárásoknak megfelelően érvényesült a munka szerinti elosztás elve. Igaz azonban, hogy a differenoiált bérezésnek az elmúlt években megvalósítható bérfejlesztés kedvezőtlen hátteret biztosított, *• inari te rmelésen belül a előállított termékek értékát és a termelő állóalapokat tekintve meghatározó jelentőségűvé vált a gépipar és az élelmiszeripar. Az ipari vállalatok éa azövetkezetek az V. ötéves árbevételi tervüket tervazintan, illetve 2-3 £-kal á tervezett felett teljesítették. Az 5 éves tervtől való jelentős lemaradás csak az egri Cipőipari Szövetkezetnél volt, a tervet mindössze 68,3 56-ra teljesítették, melynek oka a már említett beruháaáa elhúzódása. A termelés növekedess az iparban a termelékenyaág emelkedéséből származott. A tervidőszakban nem javult az eazközhatékonyság, valamint az anyagköltség is gyorsabban nőtt, mint a termeláai érték.
