MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1981. április. 30.
112. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. IV. 30. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1981. március 26-ai üléséről. - 2. Jelentés az V. ötéves tervidőszak gazdasági és várospolitikai célkitűzéseinek teljesítéséről, javaslat a VI. ötéves tervidőszak városi feladataira. - 3. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos párttisztségből való felmentése; Sós Tamás kinevezése az Eger Városi KISZ Bizottság titkárává; Szabó István pártfegyelmi büntetésének törlése.
A kongresszus utón folytatódott az élénk belpolitikai élet. Megkezdődött a határozatok szervezett tanulmányozása, feldolgozása és - különböző színvonalon - a határozatok végrehajtása is. 06 politikai légkörben megtartottuk az országgyűlési választásokat, ősszel elkéezült a kormányprogram, decemberben Országgyűlés elé került a VI. ötéves terv, és mindez együtt azt bizonyította, hogy a pártnak, a kormánynak van programja, s nemcsak a gazdasági kérdések megoldására, henem életünk más területeire vonatkozóan ie. Megtart ottuk a szakszervezeti kon gresszust, mégpedig belpolitikai és nemzetközi szempontból egyaránt elég bonyolult helyzetben. Belpolitikai szempontból talán azért volt nehezebb a helyzet, mert a szakszervezeti kongresszus időpontjában az építőmunkában nagyobb követelményeket kellett támasztanunk, ugyanakkor a lehetőségeink szerényebbek. Külpolitikai téren pedig azért, mert e lengyelországi események miatt a szakszervezeti kongresszus a nemzetközi érdeklődés középpontjába is került. Ezek a kongreeezusok bebizonyították a magyar ezervezett dolgozók politikei érettségét, ami megmutatkozott abban is, hogy a kongresszusok támogatták a pórt politikáját. A tanácskozások, amelyeket e realitásérzék jellemzett, tűk rözték a magyar szakszervezetek életképességét, azt, hogy meg tudják oldani kettős feladatukat, vagyis a munkásfiatalom támogatását és a tagság érdekeinek védelmét. Igazolták a párt szakszervezeti politikájának a helyességét, ezt a politikát, amelyet az ellenforradalom utáni években alakítottunk ki ée fejlesztettünk tovább. Ez arre épül, hogy a magyar szakszervezetek ugyan nem függetlenek sem az osztálytól, sem az osztálynak a pártjától, de önállóan dolgoz nak és a párt irányítása a szakszervezetben dolgozó kommunisták révén velóeul meg.
