MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1980. október. 31.

109. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. X. 31. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1980. október 16-ai üléséről. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1970. február 18-19-ei nőpolitikai határozata végrehajtásáról. - 3. Jelentés a Heves megyei párt végrehajtó bizottság 1975. április 24-ei, a párttestületekbe választott fizikai munkásokkal, nőkkel és fiatalokkal való rendszeres foglalkozással kapcsolatos határozatának tapasztalatairól. - 4. Személyi kérdések: Rabóczki Lajos pártfegyelmi ügye; Domoszlai László és Óvári István felmentése pártbizottsági tagsága alól; Fejes Pál és Pápai Péter megválasztása pártbizottsági tagnak.

A továbbhaladás kulcskérdése a szemléletformálás; Tudat- és gondolkodásbeli problémák is akadályozzzák a nők képzését, vezetésbe való bevonását. Élnek és hatnak még a mult szemléletbeli maradványai, gyakran kell megküzdeni konzervatív nézetekkel. Sokan megelégszenek a hagyományos osaládfelfogással, amely nem engedi a házimunka megosztását, gátolja a nők tanulását. Beidegződéssel, helytelen fogalomhasználattal magvink is erősítünk téves nézeteket; beszélünk a nők "második műszakjáról", és véletlenül sem emiitjük ezt a férfiak esetében, A nők részéről is tapasztalható közömbösség, igénytelenség. Kényelemből, a családra, a házimunkára való hivatkozással nem vállalják a továbbtanulást és az ezzel járó fáradságot. Nem ritka jelenség, hogy a lányok előitélettŐl vezettetve választanak pályát, gyakran a nőies vagy fórflias pálya és nem a tudás vagy a fizikai erő dönt, A középiskolában tanuló lányok aránya 6 $-kal meghaladja a fiukét. Közül k3 % tanul szakképesítést nem nyújtó gimnáziumban. Szakmunkásképző intézetekben a lányok aránya osak 32,2 %

9 Indokolatlanul alacsony az ipari szakmunkásképzőben, ahol nem éri el a 10 %-ot sem. Ebben - a pályaválasztásban érvényesülő konzervatizmuson kivül szerepe vari a osaládnak, iskolának, és a képzést, foglalkoztatást biztosító valamennyi intézménynek, munkahelynek. Még ma is él a nők társadalmi szerepéről vallott egyoldalú felfogás, mely a nők jellemére, képességeire való hivatkozással megkérdőjelezi vezetői alkalmasságukat. Megtörténik, hogy munkáját kiválóan ellátó nő - az önbecsülés zavaraival küzdve - visszaretten a nagyobb igénybevételt jelentő vezetői munkától, A valósághoz tartozik: többször maguk a nők tiltakoznak a női vezető ellen. Keresik benne a hibát, fenntartással fogadják, /a maradiság elleni küzdelemre szükség van a nők körében is/ E tényezők nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a "vezető" fogalma a közvélemény tudatában általában férfi vezetővel azonosul, A vállalatok többsége sem fordít kellő gondot a szakmai képzésére, A helyi érdekektől korlátozva nem törekszenek a nők képzésére, pedig a munkásosztály műveltségének növelése lehetetlen a nők szakmai műveltségének növelése nélkül. Több munkahelyen nincs kellő differenciáltság a betanított és szakmunka díjazásában.