MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1980. július. 4.

108. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. VII. 4. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozatának végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a város általános rendezési tervének koncepcióiról és az ezzel kapcsolatos feladatokról.

Még nem sikerült következetesen érvényt szerezni a határozat azon követelményének, hogy a bevezetésre kerülő uj termékek esetében az értékesíthetőség lehetősége a gazdaságosság érvényesítésével járjon együtt. Több esetben a termékváltás indítéka elsősorban a kereslet megléte volt, és csak késve került sor a gazdaságosság vizsgálatára. Például az AGRIA Bútorgyár olyan termékváltást valósított meg az elmúlt években, amely nem mindenben támasztja alá a gazdaságosság követelményét, A könnyűipari egységeknél a begyűrűző importárak hatására termékeik gazdaságossága egyébként is nagymértékben romlott. Ez is mutatja a több változatban készülő vállalati fejlesztési tervek szükségességét ás a változó helyzethez rugalmasan igazodó alkalmazását. A mezőgazdasági ágazatban az Egri Csillagok Tsz a jövedelmező ágazatok dinamikus fejlesztését valósítja meg. Árbevételének több mint fele a szőlő-gyümölcs ágazatból származik. Emellett a juhászat és a baromfitartás jövedelmező. Nem gazdaságos a buza és kukorica termelés, de ebben az ágazatban még jelentős tartalékok rejlenek. Visszafejlesztésre kerülő ágazat a hus szarvasmarha tenyésztés és a borkostolók egy része. A Mátrai Erdő- ás Fafeldolgozó Gazdaság növelte termékeinek feldolgozottsági fokát. A fürészáru termeléssel szemben nő a kész- és félkész termékek, bútora lkatreszek aránya. Javította az export értékesités gazdaságosságát és részarányát. Viszont nem használta ki a szükséges mértékben a városi bútorgyárak és a gazdaság kooperációs lehetőségeit, összességében megállapítható, hogy a kétségtelen fejlődés ellenére a város gazdasági egységeiben a termeléai és termékszerkezet csak lassú ütemben javult. Az elmúlt két évben a közgazdasági feltételrendszer jelentős,és a korábbinál gyakoribb módosítása következett be, A gazdasági egységek a változásokat a bizonytalanság fokozódásának tekintették, ami kedvezőtlenül befolyásolta a bátrabb, kockázatot is vállaló, gyorsabb ütemű termékváltást. Inkább vállalták a meglévő termelési szerkezet mellett elérhető szerény mértékű eredményt, mint ss általuk bizonytalannak itélt termelési és termékszerkezet korszerűsítést . Meggyőződésünk, hogy a korszerűsítés hiánya, illetve lassú üteme termeli újra a vállalati gazdálkodás nehézségeit.