MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1980. július. 4.
108. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. VII. 4. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozatának végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a város általános rendezési tervének koncepcióiról és az ezzel kapcsolatos feladatokról.
A gyártás törnegszerüsége nem javult. A kis- ás középsorozat a meghatározó, ami összefügg azzal, hogy a termékskála meglehetősen széles. Az alacsony tömegszerüség kedvezőtlen hatásának csökkentésére néhány helyen sikeresen alkalmazzák a gyártmánycsalád elvet. /Finommechanikai Vállalat, VILATI/ Az optimális sorozatnagyság néhány terméknél fokozható lenne a szocialista relációjú kontingensek megszüntetésével, /pneumatika, AGRIA bútorok/ A tömegszerüség fokozása ebben az esetben a tőkés export gazdaságosságának növeléséhez is cozzéjárulhatna. A fejlesztések eredményeként a gyártmányok és a gyártás is korszerűsödött. A gyártmányok igényesebbek, a minőségi követelmények emelkedtek, a minőség javult. A Cipőipari Szövetkezet viszont magas árajánlata mellett a nem megfelelő minőség miatt szorult ki a tőkés piacról. A gyártmányok és a gyártás korszerűsödése a beruházási és műszaki fejlesztésen alapult. A műszaki fej lesztés eredményessége tekintetében elsősorban a Finomszerelványgyár ós a HTÉV végzett elismerésre méltó tevékenységet. Az uj termékek bevezetése többnyire korszerűbb teohnológia alkalmazását igényelte, NC vezérlésű forgácsológépek üzembeállítása a FinomszereJ.vénygyárban és a Csepel Autógyárban, védőgázos ivhegesztés a EAEV 10, sz. Gyárában. A Finommechanikai Vállalat porszórós festést és szemcseszóró felületkezelést alkalmaz, A gyermekintézmények kivitelezéséhez a HÁÉV a BVPR teohnológiát vezette be, A vizsgált időszakban - néhány nagyobb vállalattól eltekintve - a piaci pozícióban javulás nem következett be. Az önálló exportjoggal nem rendelkező vállalatok, gyárak csak a hazai piac igényeit ismerik megfehlő mélységben, -általános gondként vetődik fel a termelő és külkereskedelmi vállalatok közötti érdekeltség hiánya, az információ szűkössége. Az exportra termelő gazdasági egységek többsége a külföldi partnerekkel nem kerül kapcsolatba. Az exportárakat, ezáltal az exportra kerülő termékük népgazdasági szintű gazdaságosságát nem ismerik
