MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1980. július. 4.
108. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. VII. 4. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozatának végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a város általános rendezési tervének koncepcióiról és az ezzel kapcsolatos feladatokról.
kai megoldás mérlegelése helyett katonai erőszakot alkalmazni az Egyesült Államok szempontjából hátrányosnak itélt változások megakadályozására* 2. A világhelyzet jelenlegi problémái tükröződnek a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselőinek most folyó madridi találkozóján is. A szeptember 9-én elkezdődött előkészítő szakasz, majd a november 11-én megnyitott érdemi tanácskozás eddigi eseményei azt mutatták, hogy súlyos feezültségek terhelik a szocialista és a tőkés országok viszonyát, ugyanakkor nem következett be alapvető törée az érintkezésekben. November elejéig fékezte a madridi találkozó érdemi munkáját az amerikai elnökválasztás is. Fontos pozitiv fejleménynek tekinthetjük, hogy végül is sikerült áthidalni a találkozó napirendje ós ügyrendje körüli politikai ellentóteket, s a megszületett kompromisszum lehetővé tette a tényleges munka megkezdését. A szocialista országok képviselőinek megnyilatkozásaiban a helyzetelemzésen tul, a találkozó konstruktív légkörének biztosítására és az európai enyhülést előmozdító ujabb lépések kimunkálására irányuló szándék kapott nagy hangsúlyt. Oavaslataikban a helsinki záróokmányt aláiró államok közötti együttműködés fejlesztését és a katonai enyhüléshez nélkülözhetetlen bizalom erősítését célzó konkrét lépéseket kezdeményeztek. A romén és a jugoszláv felszólalás lényegében az ismert felfogást tükrözte. A semleges országok - hangot adva a találkozó esetleges kedvezőtlen kimenetele miatti aggodalmuknak - konstruktív kezdeményezéseket tettek a legfontosabb vitatott kérdések megoldására, az eltérő vélemények közelítésére. A NATO országok képviselőinek felszólalásait általában a kemény hangvétel, a vitás kérdések kiélezett felvetéee jellemezte,