MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1980. július. 4.

108. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1980. VII. 4. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1977. október 20-ai határozatának végrehajtásáról, javaslat a további feladatokra. - 2. Tájékoztató az országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások tapasztalatairól. - 3. Tájékoztató a város általános rendezési tervének koncepcióiról és az ezzel kapcsolatos feladatokról.

Mocsári János elvtárs; A vállalat az utóbbi időben dinamikusan fejlesztette export­ját, elsősorban tőkés relációban. Végrehajtottuk a tőkés exportárualap-bővitő fejlesztését, az ezzel kapcsolatos be­ruházás befejeződött az I. félévben, igy a tőkés export bő­vítésére további lehetőségek nyiltak, ugyanakkor ezzel kap­csolatban problémák is jelentkeztek. Elsőként a magyar bútor külkereskedelem monopolisztikus hely­zetét emlitem, mint gátló tényezőt. Az exporttal foglalkozó külker vállalatok ugyanis /KONSUMEX, Hungarocoop/ csak az ARTEX ellenőrzése és beleszólási joga mellett végezhetik ilyen irányú tevékenységüket. E túlzott centralizmusból adó­dik, hogy az ARTEX-nek mint vállalatnak a működésében jelent­kező problémák befolyásolják az iparvállalatok piaci, gazda­sági lehetőségeit. Az ARTEX szervezeti felépítése, csak formális, mivel az üz­letkötők a "korlátlan urai" egy-egy konkrét üzeletkotésnek. Itt a magasabb érdekek elveszhetnek, sokszor a szubjektiviz­mus alapján döntenek. Ugyanezen okból könnyen alakithatnak ki hamis képet egy-egy iparvállalatról akár kedvező, akár kedvezőtlen irányban. Az AGRIA is ilyen megitélés "áldozata" lett. Szerencsére az elmúlt 1-2 évben ez lényegesen megvál­tozott, amit bizonyit az is, hogy 1980-ban 1975-höz viszo­nyítva 12-14-szeresére növelte tőkésexportját a vállalat. A tőkésexport gazdaságossága is nagyon fontos kérdés. Az el­múlt évben szinte valamennyi butorgyárt tőkés exportja ter­melői árszinten kisebb nyereséget hozott, mint a belföldi értékesítés. Ez a magyarázat arra is, hogy kevés bútorgyár vállalkozott tőkés exportra,ahol köztudomású, hogy magasabb a minőségi követelmény. Ezzel ellentétben az ARTEX viszont rendszeresen nagy nyereséget produkált. Ez az ellentmondás a külkereskedelem "lefölözéses" módszerének következménye, fmielyet kizárólag monopolisztikus helyzete tett lehetővé. Itt egyértelműen tőkés gazdasági módszerek szocialista vi­szonyok közötti alkalmazásáról van szó, amely ugy gondoljuk feltétlen elitélendő és tarthatatlan állapot. Javasolja, hogy a butorexport monopóliumát szüntessék meg azzal, hogy a külkereskedelmi vállalatok önállóan folytat­hassák e tevékenységet. Az ipari és külkereskedelmi válla­latok érdekeltségének helyreigazítása, helyes arányok ki­alakítása. *A külkereskedelmi vállalatok olyan szervezeti átalakitása, ahol a "felülről irányitás" elve érvényesül. Az ipari szakemberek bevonása a külkereskedelmi tevékeny­ségbe. L ászló Éva elvtársnő; A Révai Nyomda Egri Gyáregységében is bekövetkezett a ter­melési és termékszerkezet változás. 1978-tól bevezettük a műszaki tudományos folyóirat, kisebb mennyiségben tájékoz­tató nyomtatvány gyártását, 1979-től a keménytáblás könyv­készitést. Az uj termékek gyártásához szükséges volt kiala­kítani a termelési szerkezet korszerűsítését. Bevezettük a mono-szedés és öntés technológiáját. Nagy anyagi befektetés­sel modern ofszet gépparkot létesítettünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom