MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1979. december. 21.
105. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. XII. 21. - Napirend: - 1. Javaslat a városi pártértekezlet beszámolójára és határozat-tervezetére. - 2. Javaslat az üzemi pártbizottságok titkárainak megválasztására.
A gazdaságosan értékesíthető árualapok növelését szolgáló fejlesztések 9 városi vállalatnál és szövetkezetnél együttesen 301 millió Ft értéket képviselnek, A beruházások elhúzódása, valamint a kedvezőtlen külpiaoi helyzet miatt a hitelnyújtáshoz kötött külkereskedelmi célú értékesítés nem minden vállalat esetében járt eredménnyel, A FinomszereIvónygyárban egyidejűleg két export árualapot növelő beruházást valósítottak meg, mintegy 100 millió Ft-os értékben. Az AGRIA Bútorgyár 56 millió Ft-os beruházást valósit meg az exportképesség fokozása érdekében. Az 1977-ben elkezdett beruházás teljes befejezése a tervnek megfelelően 1980. első negyedévében várható. Előfordult, hogy a nem megfelelő minőség miatt hiúsult meg a kivitel, Nagyjelentőségű beruházás valósul meg a Csepel Autógyár 3» sz. Gyárában, Az uj tipusu autóbusz sebességváltó alkatrészek tömegszerü gyártásának bevezetéséhez jelentős épitési és gépi beruházást hajtanak végre. Ennek értéke a tervidőszakban mintegy 200 millió Ft. A város gazdaságában végrehajtott szervezeti változások eredményeként a középüzemi szervezet vélt jellemzővé: megvalósult a megyei Sütőipari Vállalat koncentrációja, a Vas- és Fémipari és Fém- és Villamosipari Szövetkezet fúziója, a szanált Épitőipari S z övetkezet beolvadása az Épületkarbantartó Szövetkezetbe. Megtörtént a megyében a személyi szolgáltatást végző Hatvani Fodrász és a Gyöngyösi Szolgáltató Szövetkezetnek az Egri Teohnolux KTSZ-el való összevonása. Az Egri Bútoripari Szövetkezetet az AGRIA Bútorgyár vette át. Egyesült az Egri Csillagok és a noszvaji Uj Élet Tsz. Az Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinát tevékenysége révén a szőlőtermelésben és a borászatban össoehangoltabb, egységos alapokon nyugvó fejlesztés feltételei jöttek létre. Indokolttá vált az egri szőlőtermőiéül ós borgazdasági rendszer létrehozása. A város munkaképes korú népességének létszáma 3700-al több, mint a tervidőszak kezdetén. Az egri munkahelyeken foglalkoztatottak száma 6200 fővel nőtt. Eger lakónépességéből aktiv kereső 26.100 fő, 900 egri lakóhelyű dolgozó vállalt a városon kivül munkát, mig 10.600 munkavállaló a környező
