MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1979. április. 26.

102. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. IV. 26. - Napirend: - 1. Jelentés az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, javaslat a fejlesztés feladataira. - 2. Tájékoztató a Központi Bizottság 1979. március 28-ai üléséről. - 3. Személyi kérdések: dr. Vasas Joachim megválasztása a városi pártbizottság titkárává.

Vietnami kérésre a Szovjetunió térítésmentesen több mint ezer harckocsit, 150 harci repülőgépet és más fegyverzezet biztosított, amelyek bevetésére egyelőre nem volt szükség. Emellett jelentős mennyiségű élelmiszert is soállitottak. A kinai agresszió nemcsak katonai értelemben, hanem politikailag is vereséget szenvedett. A lépéstől lényegében a világ valamennyi országa elhatárolódott, s követelte az agresszió beszüntetését. A Kina számára különösen fontos két tőkés ország, az Egyesült Államok és Japán vezetői kifejezték aggodalmukat, hogy a katonai akció következtében megnövekszik a háborús veszély a világban. A nemzetközi kommunista mozgalom pártjainak túlnyomó többsége elmarasztalta a kinai vezetést az agresszió miatt. A tőkés országok egy része, valamint Románia és Jugoszlávia ugyanakkor a kinai lépést összefüggésbe hozta a kambodzsai hazafiaknak nyújtott vietnami támogatással, s azt követelték, hogy mind a kinai, mind pedig a vietnami csapatokat vonják ki az idegen területekről. Az ilyen megközelítés elfogadhatatlan. Hazánk állásfoglalását a kinai agresszióval kapcsolatban a február 19-i kormánynyilatkozat tartalmazta. A magyar közvélemény megdöbbenéssel fogadta a kinai lépést és spontán gyűléseken Ítélte el Vietnam megtámadását. Pártunk és kormányunk a vietnami elvtársak kérésére lehetőségeinkkel összhangban rendkívüli anyagi segítséget nyújtott. A jelenlegi, feszültségekkel terhes nemzetközi helyzetben alapvető fontossága van a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok következetes erőfeszítéseinek, kiegyensúlyozott felelősségteljes magatartásának. Országaink külpolitikai tevékenysége ma döntően arra irányul, hogy megőrizzük az anyhülés és a békés egymás mellett élés területén elért eredményeket, elhárítsuk az emberiséget fenyegető világháborús veszélyt.