MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1979. április. 26.

102. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. IV. 26. - Napirend: - 1. Jelentés az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről, javaslat a fejlesztés feladataira. - 2. Tájékoztató a Központi Bizottság 1979. március 28-ai üléséről. - 3. Személyi kérdések: dr. Vasas Joachim megválasztása a városi pártbizottság titkárává.

Az épitő és épitŐHnyagipari pártszervekben és alapszervezetekben 683 párttag tevékenykedik /két pártbizottság, 8 alapszervezet/ Az építőipari pártbizottságok és alapszervezeti egyre sikeresebben oldják meg feladataikat, felelősséggel tárják fel működési területük gondjait, keresik és szorgalmazzék a'lehető legjobb megoldásokat. Az építőipari pártszervekben a termelés iparszerüvé válásával párhuzamosan javultak a pártmunka végzésének feltételei, bár a telepitett iparhoz képest még mindig nehezebb körülmények között dolgoznak, elsősorban a változó munkahelyek miatt. Több tényező kedvezően befolyásolja a jobb, az eredményesebb politikai munkát. Egyre növekszik a szocialista brigádok, a szakmunkások, sőt több szakmával is rendelkező munkások száma. Kedvező, hogy egyre több a törzsgérda tag, egyre kevesebb a fluktuáció. Az eredmények mellett azonban a gondok még jelentősek. Az iparágban is tapasztalható, hogy nem csökken, hanem növekszik a 8 általános iskolát el nem végzettek aránya és nagyobbik része a fiatalok köréből kerül ki. Az épitőipari határozat végrehajtása nagymérteiben függ a közel 700 kommunistától, akik az épitő- és épitőanyagiparban tevékenykednek. A határozat végrehajtása azonban megköteli a széleskörű társadalmi összefogást. A Központi Bizottság határozatának feldolgozása és megvalósítása során a pártszervezetek és gazdasági vezetők támaszkodjanak a dolgozók növekvő aktivitására. Az üzemi demokrácia különböző fórumai a szocialista brigédmozgalom ehhez megfelelő szervezeti keretet biztosit. A célkitűzéseket vitassák meg a munkásokkal a műszaki értelmiséggel. Ezek a viták, tanácskozeások valóságé* ke!y«e*«.wés>**»e« valójában eszmecserék legyenek. A valóságos helyzet megértése a feladatok, a tennivalók tudatosítása alapfeltétele a gyakorlati megvalósításnak, az alkotó cselekvésnek.