MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1979. január. 18.

101. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. I. 18. - Napirend: - 1. Jelentés az 1978. évi tervfeladatok teljesítésének gazdasági és politikai tapasztalatairól. Javaslat a városi pártbizottság 1979. évi Cselekvési Programjára. - 2. Tájékoztató a városi párt végrehajtó bizottság 1978. évi munkájáról. - 3. Különfélék: megkezdődnek az alapszervezeti beszámoló közgyűlések.

Kapcsolataink negatív tényezőiről szólva román részről felvetették, hogy szerintük Magyarorszagyon olyan müvek ós irások jelennek meg, V amelyek kedvezőtlen színben tüntetik fela szocialista Románia jelenét, bibás nézőpontból közelitik meg a román nép származásának, történelmi fejlődésének és egységes nemzeti államba való tömörülésének kérdéseit. Szerintük sok olyan kiadvány jelenik meg nálunk, amely nosztalgiát tükröz az Osztrák-Magyar Monarchia iránt. Sérelmezték, hogy egyes magyar publikációk elitélik a trianoni bókét, s igazságtalannak tartják Erdély Romániához csatolását. Vitathatatlan ténynek nevezték, hogy a román uralkodó osztályok magyar kérésre hozzájárultak a Magyar Tanácsköztársaság megdöntéséhez, de szerintük hazánkban elhallgatják a román haladó tömegek szolidaritásának, a magyar forradalmároknak nyújtott román segítség tényeit, Hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy Magyarországon lebecsülik azt a szerepet, amelyet a román hadsereg töltött be Magyarország felszabadításában. A román fél nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdés kizárólagos belügy, s értetlenséget mutatott a romániai magyar nemzetiség sorsával kapcsolatos magyarországyi érdeklődés iránt. Kifejtette, hogy a Román Kommunista Párt a teljes Jogegyenlőség alapján végérvényesen megoldotta a nemzetiségi kérdést. A trianoni béke megítélésével, kapcsolatos román felvetésre válaszolva delegációnk megerősítette, hogy mi nem vitatjuk a román nép jogát az egységes nemzeti államhoz. Nem tudjuk azonban azt mondani, hogy Trianonban a népek akaratát szentesitették. Nekünk az ott kötött békeszerződés a népelnyomó Horthy rezsim francia ellenőrzéssel, Antant segédlettel történt hatalomrajutását, a negyedszázados fasiszta uralom kezdetét jelentette. Az is tény, hogy a trianoni békeszerződés után jelentős magyar tömegek kerültek idegen uralom alá. Küldöttségünk hangsúlyozta, hogy a második világháború után, a szocialista világrendszer kialakulásával uj helyzet jött létre. Rámutatott, hogy a szocializmus meg tudja teremteni a nemzetiségi kérdés tényleges megoldásának feltételeit.