MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1978. november. 30.
100. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. XI. 30. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: Vass József felmentése a városi KISZ- bizottság titkári funkciója alól; helyette Rabóczky Lajos kinevezése. - 2. Jelentés a párttagság összetételéről, a tagfelvételekről, a pártból kikerültek számának alakulásáról. - 3. Jelentés az üzemi és munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatairól és a további feladatokról. - 4. Különfélék: beszámoló taggyűlések előkészítése.
Az üzemi és munkahelyi demokrácia fejlesztésének egyik leglényegesebb követelménye a jogok és kötelességek egységének megvalósulása, A jelenlegi helyzet az, hogy a jogok es kötelességek fogal'om'párján belül még erősebben jelentkezik a jogok megkövetelelése. Még nem sikerült széles körben tudatositani, hogy joga mindenkinek csak azáltal lehet, hogy teljesiti alapvető kötelességét, becsületesen ellátja munkaköri feladatát. Bár csökkenő mértékben, de fellelhetők még az üzemi demokráciával kapcsolatos téves nézetek is . Egyik ilyen visszatérő problémakör - elsősorban középvezetői szinten hogy az üzemi demokrácia szélesítésével nem szenved-e csorbát a vezetői tekintély, nem lazul-e a munkafegyelem, A város gazdasági egységeinek vezetői közül azok vannak többségben, akik felismerték es gyakorlattá tették, hogy a dolgozók és vezetők közötti jő viszony, az üzemi demokrácia adta lehetőségek kiaknázása erősiti, biztosabbá teszi a vezetést. Találkoztunk olyan gyakorlattal is, hogy az egyszemélyi felelős vezető a döntés jogát - annak kockázatos vagy népszerűtlen volta miatt - lehetőség szerint az üzemi demokrácia valamelyik fórumára háritotta /Patyolat Vállalat/, Továbbra is találkozni azzal a felvetéssel, - a határozatok megjelenése óta ritkábban és nem hivatalos megnyilatkozásokban -, hogy a dolgozók és a bizalmiak elég felkészültek-e politikailag, szakmailag az üzemi demokrácia gyakorláséra. Többen nem értik, hogy a hozzáértést éppen a demokratikus jogok gyakorlása fokozhatja. Ennek feltétele, hogy a politikai és gazdasági vezetés folyamatosan gondoskodjon a dolgozók politikai, szakmai képzéséről, általános műveltségének emeléséről. Vannak olyan tapasztalatok is, hogy egyes pártszervezetekben nem értik vagy félreértik a szakszervezetek megnövekedett jogkörét, illetve a bizalmiak és főbizalmiak testülete létreozásának jelentőségét, időszerűségét, egyesek a párt vezető szerepét vélik ezáltal csorbulni. Az üzemi és munkahelyi demokrácia intézméayr endszerének működését vizsgálva megalapítható, hogy az egyes lorumőfoh "alkalmanként tapasztalható érdektelenségért, az aktivitás hiányáért nem minden esetben a dolgozókat kell elmarasztalni. Több esetben a tájékoztató nem elég színvonalas, túlzottan szakmai jellegű, nem elég^ őszinte, vagy elmaradt a megfelelő előkészítés, a folyamatos tájékoztatás. Bebizonyosodott, hogy ha a szakszervezeti tanács és bizalmiak együttes tanácskozása előtt az ülés anyagát nem küldik ki megfelelő időben, akkor a bizalmi idő hiányában csoportjában nem tudja megtárgyal ni a napirendi pontokat, e emiatt a tanácskozáson a dolgozók érdemi képviselete elmarad. A nem megfelelő előkészités néhány helyen tapasztalható volt az egyébként eredményes, újonnan kialakított fórumokon a bizalmiak /bizalmi küldöttek/ testületének és a vállalati szakszervezeti ta- nacsnálc együttes ülésen is . A tanácskozás eredményességét az írásos jelentés színvonala erősen befolyásolta. A beszámolók egy részére, jellemző volt a tényközlő jelleg, a polemizálás, a variációk hiánya.
