MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1978. július. 21.

98. ő. e. (4. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. VII. 21. - Napirend: - 1. Jelentés a Központi Bizottság 1969-es tudománypolitikai határozatának végrehajtásáról Eger városban. - 2. Jelentés az 1978. I. félévi tervfeladatok végrehajtásának gazdasági és politikai tapasztalatairól. - 3. Különfélék: a szeszesitalok árának emelése; tiszthelyettes-avató ünnepség; csebokszári delegáció érkezése; politikai nagygyűlés a Szépasszonyvölgyben.

- k ­Debreczeni Tibor elvtárs : a VILATI egri Gyárát a beszámoló két szempontból is emliti. Egyrészt mint olyan gyárat, amely a terme­lését a bázis időszakhoz viszonyítva az átlagnál jobban növelte az első félévben; másrészt pedig mint olyan gyárat, amely a célkitűzé­seket még igy sem teljesítette. 1978, első félévében az elmúlt év hasonló időszakához képest a termelési értk 8,5 $-kal, az értékesités 12,6 ^-kal, az export értékesités pedig 60,6 /S-kal nőtt, A felfutás üteme tehát nem la ssult. A felfutás ellenére csak 9^ 7&-ra teljesítették a tervet. Sajnos a körülmények nem optimálisak, A gyártmányösszetétel nagyon sokféle anyagot igényel, A III, negyedéves programhoz 18619 tétel különböző féle anyag kell, és ebből még a mai napon nincs a munkahelyen 267^ tétel. Ez egy állandóan visszatérő és szinte meg nem szűnő probléma. Ehhez még hozzájárul a belső, és nemcsak a gyárra, hanem az egész vállalatra kiható bizonyos mértékű szervezetlenség is, A vállalat és a gyár társadalmi és gazdasági vezetése a problésák elhárításának érdekében június hónap folyamán komplex gazdasági intézkedési tervet dolgozott ki. Az intézkedések végrehajtása megkezdődött, A jelenlegi adatok szerint a nehézségek ellenére még az éves célki­tűzések teljesíthetők. Megkezdték az 1979, évi terv előkészitését, Az előterv második meg­megvitatása augusztus elején kerül az igazgatói tanács elé. Kormos Pál elvtárs: a vállalat termelése a bázisszinten alakul, növekedik az ütem, de nem éri el a 2 $-ot. A tervtől k %-kal marad­tak el. Ez kedvezőtlen jelenség, de figyelemreméltó az, hogy a bale­setek száma és a túlóra csökkent. Az első félév gazdálkodása meglehetősen ellentétes képet mutat. A vállalat átlagos fejlődése 6-10 fo között mozog. Megváltozott a piaci helyzet, belföldön a kereslet mérséklődött, a népgazdasági tervek előirányzatai túlzottak. Ugyanakkor a választék a fogyasztók felé nem kielógitő, A tőkés piacon sincs stabilitás, ennek hatása, hogy a vállalat az első félévi tervet nem teljesítette. Mindezen ténye zők látására a bútortermelés üteme csökken az állami bútoripari terme­lőegységek többségében. A belföldi piaci változás a vállalat számára alapvetően kedvező. Az átlagszérianagyság az utóbbi években 30 %-kal ősökként. Nagy a jelentősége annak, hogy a stilbutortermelés nagy dinamikával emelkedett. A munkaerőhelyzet a vállalatnál kielégitő, de a munkaerőforgalom növekedett az első félévben. Megtörtént az egyesülés a Bútoripari Szövetkezettel. Az azóta eltelt időszak bebizonyította, hogy szüksé­ges volt ez a változás. A gondok ellenére kellő politikai, gazdasági erővel rendelkezik a gár az évesterv maradéktalan teljesítésére. Rakusz József elvtárs: a Hm. Állami Építőipari Vállalat dolgozóinak száma közel 3000, Ez a 3000 ember 3 megye építőiparában tevékenyke­dik, tehát elég nagy a szóródás, A vállalat termelésének 60 %-a la­kásépítés, 1978-ban 30 %-kal növelték a termelékenységet. Ez nagy előrelépés az 1976-os évhez képest, amikor veszteséges volt a válla­lat gazdálkodása. A vállalat fejlődésének objektív lehetőségei adot­tak, a beruházókkal a kapcsolat jó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom