MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1977. január. 14.

93. ő. e. (3. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1977. I. 14. - Napirend: - 1. Jelentés az 1976. évi tervfeladatok végrehajtásának tapasztalatairól, az 1977. évi feladatok. - 2. Jelentés a párttagsági könyvek cseréjének előkészítéséről, végrehajtásáról és tapasztalatairól. - 3. Javaslat a városi pártbizottság munkatervére. - 4. Szóbeli tájékoztató a végrehajtó bizottság 1976. évi munkájáról.

Így a Cselekvési Programok többsége ágazati, szakmai sajátosságokkal rendelkezett, a vállalati célok és feladatok ismeretét ,figyelembevételét mutatta. A Cselekvési Programok egy része viszont nem volt több a városi program szolgai másolatánál, szükségszerűen sematikus volt,Az előzőekhez hasonlítva ezeknél a vállalati sajátosságok nem kellő ismeretét a tervezés és a pártmunka, sőt a gazdasági vezetők és a pártszervek elégtelen együttműködését kellett megállapítani, A tartalmi gazdagság természetesen a programkészítés módszerében is gyökerezett. Helyes módszernek azt tartjuk, ahol nem készült külön-külön" program a gazdasági, párt. és mozgalmi vezetés számára. Összességében a programok helyi aktualitása "cselekvő jellege" nyilvánvaló volt, egyrészt szélesebb körű és sokrétűbb tartalmuk, másrészt a oéltudatos feladatmeghatarozás, az egyértelműbb igénytámasztás és a végrehajtást szervező intézkedések súlya folytén, /pártfeladatok, pártmegbizatások. az ellenőrzés, értékelés megtervezése/ Szembetűnő volt a programok törekvése arra, hogy részletesen térjenek ki a tömegszervezetek feladataira és hogy a pártmunka egészét komplex módon ragadják meg a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása érdekében, /tömegpolitikai munka, pártoktatás, kádermunka, stb. / Az év folyamán a gazdaáágpolitikai irányító munka fejlődését az előremutató tendenciák erősödése, és kézzelfogható eredmények felmutatása jellemzi, örvendetesen tapasztalható ez a kisebb,* a korábban problematikus pártalapszervezetek esetében is. A Központi Bizottság figyelemfelkeltő határozata a Cselekvési Programok rendszere, a.tervezés folyamatába való aktív bekapcsolódás igénye, valamint a pártbizottság apparátusának és főként aktivistáinak közvetlenebb segítsége játszott közre abban, hogy a gazdaság területén a pártmunka megélénkült, kezdeményezőbbé vált, közelebb került a gazdálkodó egységek gondjaihoz, feladataihoz, s tevékeny részt vállalt azok megoldásából. Menet közben a Cselekvési Programok tartalmilag gazdagodtak, /helyenként átdolgozás után/ és következetes megvalósításuk került napirendre. Tapasztalataink szerint bár az alapszervezeti értékelés még hátravan, általánosságban teljesítésük a jellemző és megállapítható, hogy jól szolgálták a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását. A gazdaság pártirányitásában a központi akarat erőteljesebb megnyilvánulását a felsőbb szervek határozatainak érvényesítését, a saját határozatok szerepének növekedését a pártellenőrzés fokozását tapasztaltuk. A pártvezetőségek többségének sikerült saját feladatait célratörően meghatározni, egyeztetést és együttműködést kialakítani a gazdasági vezetéssel, a tömegszervezetekkel. A termelési, gazdálkodási feladatok megoldása /gyártmány*szerkezet korszerűsítése, eszközök kihasználása, export fokozása, takarékosság, szervezés, stb./ mellett e feladsz tok megoldása személyi ós politikai feltételeinek meg