MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1975. november. 19.

91. ő. e. (3. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1975. XI. 19. - Napirend: - 1. Intézkedési terv a párttagsági könyvek cseréjének Eger városi feladataira.

Felmerülhet az a kérdés* ha ez a helyzet, akkor mégis miért kell foglalkozni vele, vagy egyáltalán az, hogy hogyan is áll a mi pártunk egysége? Ezáiios nagy és kisebb jelentőségű példával lehetne azt bizonyítani, hogy az É8£M<- egységes párt. Eszmeileg, politikailag, szei^vesetileg egységes, működőképes, olyan, amilyennek egy marxista—leninista partnak, a munkásosztály forradalmi élcsapatának lennie kell. Ez Így van általában és ez igy igaz. Azonban nem szabad figyelmen kivül hagyni, elhanyagolni annak a vizsgálatát sem, hogy a pártegységet érintő és befolyásoló tényezőkben nem jelentkeznek-e negatív jelenségek, hatások? A társadalmat érintő kérdéseket azonos módon itéli-e meg a párttagság? ,4Í'jalában igen. Azonban - és ezekről több alkalommal beszélünk ós foglalkoztunk velük a városi pártértekezleten is, de más egyéb alical ómmal is, hogy - vannak problémák és megoldásra váró feladataink. a/ Emiitea például az elosztási rendszerünk 6s gyakorlatunk rendelle nességéit, azok irritáló hatJ.sait, amelyek nem abban az irán. ban hatottak, hogy a pártogységet, a párt tekintélyét és tömegbefolyását erősítették volna. Ezek közé lehet sorolni az életszinvonal-politika bizonyos kérdéseit, e körül folyó vitákat ós vélemény-különbségeket a párttagságnál és még szélesebben a dolgozók körében. Tekintettel arra, hogy nálunk egy párt rendszer Van, következésképpen a nép életét érintő alapvető kérdésekben a jót és a rosszat is mindig a pártnak tulajdonítják* Az életszinvonal-politikáról megoszlik a széles tömegek véleménye és ezzel a pártnak számolnia kell. - Az életsziinvonal általános alakulásával az emberek meg vannak elégedve. De ezen belli nind az élttszinvonal-politikának, mind a gazdaságpolitikának vannak bizonyos tételei, amelyekről erősen megoszlanak a véleminyek. 1 zekről a kérdésekről a Központi Bizottság 1974. decemberi határozata, majd a kongresezus is nyiltan szólt, megfogalmazásra került az, hogy bizonyos dolgok megoldásában van egy kényszerhelyzetünk, másraszt pedig az, hogy egyes korábbi elvi meggondolásokat felül kell vizsgálni és módositani kell.