MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1971. szeptember. 10.

74. ő. e. (3. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1971. IX. 10. - Napirend: - 1. Jelentés az értelmiség közötti eszmei-politikai munka tapasztalatairól. - 2. Jelentés a közművelődés helyzetéről.

< Pedagógusaink több mint .54 #-a tanulmányai során rendszeres ideológiai oktatásban részesülj H pedagógusképző intézetekben. 135-en végeztek esti egyetemet, 18-an szakosítót, 7-en pártfőiskolát ós 455-en részesültek az MM által szervezett ideológiai konferenciákon, vagy a marxista k.3 z ép is ko Iákban rendszeres ideológiai, továbbképzésben. A pedagógusok közül 300-an egyetemi, 298-an főiskolai végzettséggel és 136-an tani tói képesítéssel rendelkeznek. 1.3-an dolgoznak pedagógusi végzettség nélkül pedagógusi munkakörben, 37-en doktori fokozatot, 5-en kandidótusi fokozatot értek ol,. Tudományos tevékenységüket több mint ezer dolgozat, 91 jegyzet és 4 5 könyv megjelenése fémjelzi. Nem közvetlenül peciagógus mtmkakörben, de az oktatást és népművelést irányitó területeken 102 értelmiségi kategóriába tartozó dolgozó dolgozik. Közülük 52-en felsőfokú, 50-en középfokú képest léssel rendelkeznek. A párttagok száma 40 fő, 39 %. /a párttagok száma 1967-ben még 25 volt/ A pedagógusok többsége magáévá ..teszi a marxista-J.eninista ideológiát, a marxista világnézettel való érteimi ós érzelmi azonosulás többségükre jellemző,,' A. marxizmus-leninizmust mint ideológiát és tudományt többé-kevésbé alkalmazzák az oktatás és nevelés folyamatában. , Az alkalmazás területét és lehetőségét azonban még tovább lehet és kell bővíteni, A marxizmus-leninizmussal való érzelmi és értelmi azonosulásban a középkorosztálybeliek jutottak legmesszebb. Ezek állásfoglalása legpozitivebb á tanórai és tanórán kívüli munkában. A fiatalok és idősebbek tanórán kívüli tevékenységében a marxista ideológia még nem él kellőképpen. Ennek hatását lehet érezni az egymás közötti kapcsolatban, a tantestületi kollektívában, nevelési értekezleteken, családlátogatásoknál, a szülőkhöz való viszonyban, a tanár és diák közötti kapcsolatokban. Vallásos világnézettel nyilt formában nem találkozunk, iskolai munkájukban nem jelentkezik, vallásos összejőve teleken tudomásunk szerint nem vesznek részt, A pedagógusok többsége iskolai gyakorlatában a tantervi anyag alapján marxista-leninista világkép kialakítására törekszik. Ha az aktiv ateista propagandát végző pedagógusok számát vizsgáljuk, a köx leszűkül a párttagokra.