MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1969. január. 31.

66. ő. e. (3. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. I. 31. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1968. december 4-ei ülésének a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalásáról. - 2. Az új gazdasági mechanizmus alkalmazásának tapasztalatai az ipari, mezőgazdasági üzemekben és termelőszövetkezetekben. - 3. Tájékoztató az alapszervi párttitkárok és vezetőségek újjáválasztása előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság 1969. I. féléves munkatervére.

Ezen intézkedéselmek nagyrésze van abban, hogy a mechanizmussal kapcsolatos agályok 1968 év elejére általában mgszüntek, illetve csak néhány részproblémára szűkültek le, pl. folyamatos anyagellátás, piac, kereskedelem. Még az 1965. év fő feladata az elvek megértetése, a tudat formálás volt, addig 1967 és 1968 évben erőteljesebb közgazdasági propoganda $m mellett - fokozatosan szükségessé vált, hogy a . gazdasági egységek olyan gyakorlati intézkedéseket tegyenek, amelyek a zavartalan átmenetet biztositják. Á reform konkrét kérdéseinek megértésénél kezdetben a legtöbb probléma a központi irányítás és a piac aktiv szerepének kapcsolatánál mutatkozott. Ennek oka főként a korábbi gazdálkodási gyakorlatban keresendő, eeí miután évek során a tervgazdálkodás egyetlen lehetséges útjaként a merev tervutasításos módszert alkalmaztuk. Egyenlőségi jelet tettünk a tervgazdálkodás és tervutasitásos irányítás közé így a dolgozók j.elentős részénél felvetődött, hogy a piac aktiv szerepe nem vezet-e kapitalizmushoz, kapitalizálódási.tendenciához, összességében ezeket az aggályokat sikerült eloszlatni. A vállalati önállóság és az anyagi érdekeltség elvének megmagyarázása már kevesebb energiát igényelt, bár helyenként itt is voltak téves értelmezések, amelyről már szóltam. Sok gazdasági egység vezetőjének még ma is gondot okoz a vállalatok közötti verseny kérdése, főként ott, ahol a gazdasági egység monopolhelyzetben van. Többen felvetik, hogy a nagyvállalatok monopolhelyzete kevésbé biztositja az egészséges verseny feltételeit és nem teljes megnyugvással veszik tudomásul az állam rendelkezésére álló közvetett szabályozókat ezen a téren. Vannak vélemények, melyek az áremelési törekvések és minőségromlás veszélyét látják a vállalatok monopolhelyzetében. Az emiitett felvetések 1968 év végére egyre inkább összeszűkültek.