MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1969. január. 31.
66. ő. e. (3. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. I. 31. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1968. december 4-ei ülésének a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalásáról. - 2. Az új gazdasági mechanizmus alkalmazásának tapasztalatai az ipari, mezőgazdasági üzemekben és termelőszövetkezetekben. - 3. Tájékoztató az alapszervi párttitkárok és vezetőségek újjáválasztása előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság 1969. I. féléves munkatervére.
Fentiekből arra is lehet következtetni, hogy a jövőben méginkább csökkeni fog a nem termelő beruházások aránya a viszonylag gyorsan megtérülő termelő beruházások javára. Az uj hitelezési rendszer pozitív hatása mellett, bizonyos mértékig negativan befolyásolja a vállalati döntéseket a fejlesztési alap felhasználásában. Csökkenti a fejlesztési alap beruházásra forditható részét,egyes esetekben a fejlesztési alapnak megmaradó része még az állóeszköz szinttartását sem biztositja. A pénzforgalmi rendszer változásai kedvező hatást gyakoroltak, melynek eredményeként a korábbi szigorúan kötött fizetési módozatok változatosakká és egyszerűbbé váltak. A belföldi áruforgalom keretén belül uj jelenbégként találkozunk a piackutatás fogalmával. Ezen lehetőséggel természerszerüleg elsősorban az önálló vállalatok tudnak élni. Az önálló vállalatok a piackutatási tevékenységet már 1967-ben elkezdték, és ennek örvendetes eredménye a korszerűtlen gyártmányok gyártásának megszüntetése, illetve bizonyos gyártmányoknál az átprofilirozás a gazdaságos termelés érdekében. A piackutatási tevékenység elhanyagolása negativ jelenségeket is eredményezett. Igy pl. a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége, illetve a nagyvállalat helytelenül mérte fel a traktor pótalkatrészigényt és a túlméretezett gyártás következménye volt, hogy a korábban hiánycikknek számitó traktor alkatrészekből jelentős mennyiségű felesleges készlet halmozódott fel. Az ipar és kereskedelem között létrejött közvetlen kapcsolat természetszerűen kedvező hatással volt ugy az iparra, mint a kereskedelemre. A közvetlen kapcsolat eredménye a változó igények mielőbbi gyors felismerése, amely a szükségletek kielégítésén tul rugalmasabb és eredményesebb gazdálkodásra ösztönzött.