MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1969. január. 31.
66. ő. e. (3. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1969. I. 31. - Napirend: - 1. Tájékoztató a Központi Bizottság 1968. december 4-ei ülésének a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel kapcsolatos állásfoglalásáról. - 2. Az új gazdasági mechanizmus alkalmazásának tapasztalatai az ipari, mezőgazdasági üzemekben és termelőszövetkezetekben. - 3. Tájékoztató az alapszervi párttitkárok és vezetőségek újjáválasztása előkészítésének és végrehajtásának tapasztalatairól. - 4. Javaslat a városi pártbizottság és végrehajtó bizottság 1969. I. féléves munkatervére.
Az 1 dolgozó tagra eső részesedést több mint 3.600.- Ft-al sikerült növelni a Nagy J. és Rákóczi tsz-ben. Az 1 dolgozó tagra eső részesedés a ITagy J. tsz-ben lS.ooo.Ft, a Dobó tsz-ben 15.ooo.- Ft, a Petőfi és Rákóczi tsz-ben ll-ll.ooo.- Ft körül alakult. Tisztelt Pártbizottság, Kedves Elvtársak! Az 1958. évi gazdasági fejlődés tapasztalataiból - természetesen a teljesség igénye nélkül - leszűrhetjük az uj gazdaságirányítási rendszer hatását. Fő következtetésként levonható, hogy az uj gazdaságirányítási rendszer viszonyaira zavartalanul megtörtént az átállás; az is bebizonyosodott, hogy tervutasítások nélkül, közvetett eszközökkel biztositható a tervszerű fejlődés; a reform alapelvei tartósan helytállóak és alkalmasak a további hatékonyabb fejlődés megalapozására. Lezárva az 1958-as esztendőt* most már a további növekedés feltételeit, legfontosabb tényezőit, előnyös é#hátrányos tapasztalatait kell a bírálat mérlegére tenni, hogy megalapozottabbá tegyük további fejlődésünket. A tervezés uj módszere alapvetően jellemző valamennyi egység szintjén a kötelező tervmutatók számának jelentős mérvű csökkenése és ennek megfelelően a gazdálkodó egységek rugalmas, az adott helyzethez alkalmazkodó tervezési rendszerének kialakítása. Természetesen a gazdálkodó egységek ipari vertikumban elfoglalt helye szerint a kötelező tervmutatók száma változó. Legkevesebb az önálló vállalatoknál és Ktsz-eknél, legtöbb a nagyvállalat keretein belül funkcionáló gyáregységeiméi. E gyakorlaton tul azonban az is megállapítható, hogy a nem önálló vállalatként tevékenykedő egységek is, az un. ellentervek készitésébon kifejezhették véleményüket az 1958. évi tervfeladatokkal kap c s o1atban•