MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1968. január. 31.

63. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1968. I. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a város gazdasága fejlődésének 1967. évi tapasztalatairól és javaslat az 1968. évi feladatokra. - 2. Az MSZMP Egri Városi Bizottsága 1968. I. félévi munkaterve.

érdeket biztosítson a nyereség tömegének növelésében. Népgazdasági szinten a vállalatok anyagi érdekeltsége függetlenné válik. Gazdálkodásukat az irányitó szervek csupán közgazdasági eszközökkel szabályozzák* Feladatukból nyilvánvalóan következik, hogy vállalaton belül a gyáregységre is ugyan ezen elvek mértékadók, mert ellenkező^ esetben a gazdasági érdekeltség kimutatása nem valósitaná meg a differenciált anyagi érdekeltség elvét. Az önálló elszámolásos rendszerű gyáregységnél egység es költség számadási rendszert kell bevezetni. Lehetővé kell tenni, hogy minden tevékenységről a gyáregység számot adjon, mely részben a központi, másrészt a gyáregységi döntések meghozatalához szükségesek. így pl. a statisztikai elszámolási rendszer megegyezzen a vállalati és gyáregységi kötelezettséggel. Több gyáregység esetében, mint a VüCSI-nél a gyáregységek közötti kooperációs termékek, illetve törzsegységek árai műszaki, fejlesztési és garanciális költségek nélkül önköltségre számitott 2 %-os eszközarányos nyereséget tartalmazzanak. Tehát az átképzés módszerei az Önálló vállalaWtra vonatkozó árképzés irányelveivel, kell hogy megegyezzen. Szükséges, hogy a gyáregységek érvényes rendelés állományuk alapján állitsák össze tervüket, mely térmelési,munkaügyi, önköltségi és ár-, bevételi fejezetekre bomlik. A 42/1967* K.sz. rendelet értelmében a vállalatok részesedési és fejlesztési alapot képezhetnek elért nyereségükből, a rendeleteknek megfelelően. Tekintettel arra, hogy a gyáregységekben az éves mérleg elkészítésének akadálya nincs, igy ennek alapján a gyáregységi részesedési és fejlesztési alap is meghatározható. A részesedési alappal kiszámított adatok szerint a gyáregységek az önálló elszámolás rendszerében az anyagi érdekeltségi rendszer elvének érvényesítésére önállóan kell, hogy rendelkezzenek és dolgozóik részére a kollektív szer ződésben lefektetett rendszer szerint osszák azt fel. Tekintettel arra, hogy anyagi érdekeltségi rendszer szoros tartozéka a gyáregység bérszínvonal mértékének. 1967-ben felül kellett volna vizsgálni és megfelelő szintre emelni annak érdekében, hogy megközelítse a vállalati átlagot és megfelelő bázis teremtődjék ahhoz, hogy az 1968. évi létszámot stabilizáljuk. Az igy kialakított átlagbért, valamint az 1968. évre tervezett 2 %-os bérfejlesztést kiegyenlíthetné