MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1967. október. 20.
62. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1967. X. 20. - Napirend: - 1. Jelentés a párt kádermunkája, az állami személyzeti munka pártellenőrzésének helyzetéről. Javaslat a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésének feladataira. - 2. Különfélék: tömegszervezeti választások; NOSZF 50. évfordulója; koszorúzások; tagkönyvcserével kapcsolatos munkák. Pogonyi Sándor bejelentése, miszerint tudomására jutott, hogy a Széna téren 1944-ben eltemetett, feltehetően szovjet katona sírja van.
alapszervezetek önállósága és felelőssége a kádérmunkábon. Snnek tervszerűbbé és tartslmossabbá tételét elsősorban az alapszervezetek területén még segiteni kell* A korábbiakhoz viszonyítva javult az állami személyzeti munka színvonala, e nunko pártirányitáso. Az egyoldalú, csak szakmai szempont háttérbe szorult. Céltudatosabba vált A vezetés színvonalának emelésére irányuló törekvés. Egyre jobbon megvalósulnak e téren is, a párt káderpolitikái elvei. A párt kádermunkéjánok, az állsni személyzeti munka színvonalának emtiéaóben az előrehaladás alapvető oka, a párt helyes, marxista-leninista politikája, káderpolitikai elvei. Ezeknek az elveknek alkalmazása, gyakorlati tevékenységünkben. in. A fejlődő, tartalmában javuló munka mellett a követelményekhez képest lenaradós is tapasztalható. A Politikai Bizottság határozatában felvetett hibák, a párt káderpolitikai elveitől való eltérés, illetve ezek be nem tartása, a gyakorlati végrehajtásban jelentkező torzulások helyeként a mi területünkön és munkánkban is előfordulnak. Lehet találkozni a kádernunka lebecsülésével, szerepének háttér*be szorításával. Helyenként több szó esik a termelésről, a gépről és egyéb körülményekről, mint oz emberről. Vannak olyan megnyilatkozások, tapasztolatok is, hogy a vezető elsősorban az eredményekből túlsókat tulajdonit magának. Az eredmények tényleges alkotói háttérbe szorulnak, sokszor szóba sem kerülnek. Helyneként nem értik, vagy félre magyarázzák a párt káderpolitikai elveit. Igaz, ezek ismertetésére, tudatosítására több okból nem 3ok energiát fordítottunk. A kóderek kiválasztásában, nevelésében, kénzéseben, az alkalmasság elbírálásában, a hármas követelményt több helyütt értik, helytelenül alkalmazzák. Pl. az egyik üzemünknél az szb titkár, a KISZ titkár személyének megválasztásánál olyan követelményeket állitottak, hogy ezek oz elvtársak olyan felkészültségűek legyenek, hogy a mérnöknek, a főmérnöknek partnerei legyenek. Vagy tulszigoruan alkalmazzák egyszerű beosztásoknál is, vagy különválasztva csak az egyik követelményt nézik. Több esetben a politikai követelményekből az erkölcsi, morális kérdéseket kirekesztik. A káderek nevelésével, képzésével e tevékenység tervszerűségével kapcsolatban is merültek fel problémák. Elsősorban alapszervezeti, de tönegszervezeti vonalon is.