MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. augusztus. 24.

56. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 24. - Napirend: - 1. A kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól. - 2. Tájékoztató a vezetőségválasztások előkészületeiről. - 3. Különfélék: Kónya Lajos felmentése a városi KISZ-bizottság titkári funkciójából, helyette Kovács János kinevezése.

Hogyis vagyunk ezzel az erkölccsaL? Amíg lesz emberi társadalom annak az erkölcse is meglesz, változik, alakul. Ha ebből a szemszögből nézzük, akkor azt látjuk, hogy egész politikai és ideológiai tevékenységünk ide összpontosul. Egészében egyetértek a beszámolóval külön erényének tartom, hogy nem szükiti le az erkölcs fogalmát és igyekezett teljes terjedelmében foglalkozni ezzel, amely a felelüíetes szemlélő számára nagyon egyszerűnek látszik. Valójában azonban nagyon bonyolult dolog, és gyakorlati érvényesitése még bonyolultabb. Nagyon gyakran az erkölcs fogalmát leegyszerűsítik a nemi erkölcsre, italozás kérdésére és még egy két részkérdésre. De az erkölcs fogalmába mind az beletartozik, amit teszünk, és ahogyan tesszük. Helyesnek tartom, ahogyan a beszámoló foglalkozik ezzel, és a javaslatokat is, hogy ne álljunk meg itt, vigyük tovább* Külön-külön beszélünk munkaerkölcsről és a legkülönbözőtt erkölcsökről és ez akkor ugy jelentkezik, mintha egymástól elszakított részek volnának, ha ebből hiányzik valami, akkor már nem lehet teljes. Az alapkérdés a téma tárgyalásánál, annak helyes megítélése és elbírálása, hogy milyenek az érvényesülő tendenciák. Előbbre jutottunk vagy nem, milyen gondjaink vannak, mit lehet tenni. Engedjék meg, hogy azokhoz csatlakozzam, akik azt mondták, hogy jelentős fejlődés van. A kommunista erkölcs egyre inkább társadalom- erkölccsé válik. Millió példát tudunk mondani, de én csak utalok ezekre. A munkához való viszony; a munkával minden társadalomban viszonyba kerül az ember. És most mit tapasztalunk ? - egyre jobb a munkához való viszony. Nemcsak a kongresszusi munkaversenyeken lehet ezt lemérni. A szocialista brigámozgalom terebélyesedik, és egyre szebb eredményeik vannak, nemcsak a munkában, egyéb vonatkozásokban is. Hogyan változott meg a parasztság szemlélete, hogyan változott meg a társadalomhoz, az egyénhez való viszonya. Szerintem lényeges a fejlődés- egyetlen példát; a házasságok hogyan köttetnek, a vagyoni helyzetnek milyen szerepe van a házasságkötéseknél. Vagy az internacionalizmus; mondják meg őszintén mennyire érdekelte a múltban a társadalom többségét más népek helyzete. A saját sorsa is ugy lekötötte, hogy nem is maradt ideje, de ha marad volna isí Most viszont egészen más a helyzet. A vietnami müszakokk nem központi intézkedésre történtek. A vietnami nép segítése átfogja a világ munkásságát. Tudunk aggódni és segítőkészséget kifejezni társadalmi méretekben. Ez nagyon lényeges momentum! Ugyanakkor én azzal nem tudok vitába szálni, hogy nagyon sok negatív jelenség van, és azokkal az észrevételekkel, hogy ezekkel a negativ jelenségekkel nem lehet kibékülni. Amit elértünk nem kevés, de nem lehet kibékülni a negativ jelenségekkel. Abszolút fogyatékosságtól mentes társadalom soha sem lesz. Ahány ember, annyi féle, erkölcsi vonatkozásban is más a gyakorlatuk. A sok rétegből alakul ki az alapkérdésben az egység. Ez a kérdés az erkölcsi kérdésben is áll. Tipizált felfogást nem lehet követelni, azonban következetesen fel kell lépni, amikor az elvek megsértéséről van szó.