MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. augusztus. 24.

56. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 24. - Napirend: - 1. A kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól. - 2. Tájékoztató a vezetőségválasztások előkészületeiről. - 3. Különfélék: Kónya Lajos felmentése a városi KISZ-bizottság titkári funkciójából, helyette Kovács János kinevezése.

Szólnunk kell az imperializmus fellazító politikája elleni harc néhány kérdéséről is. Az elvtársak előtt ismeretes a Központi Bizottság tájékoztatója, melyet július hónapban párttaggyülsseken megvitattunk. Milyen tapasztalataink voltak- e taggyűléseken? Szinte kivétel nélkül időszerűnek tartották pártszervezeteink e téma napirendre kerülését. Altalános vélemény volt a párttagság részéről, hogy sok segitságet adott ahhoz e tájékoztató, hogy megértsék az összefüggéseket, és általában a fellazitási politikát. Többen kiemelték a Központi Bizottság tájékoztatójából azt a részt, hogy azért nem dicsekszenek népszerűsítik elért eredményeinket, mert attól tvrtanak, hogy nacionalizmussal vádolják őket. Elítélően nyilatkoztak párttagjaink sz olyan emberek felől, akik csak a hibákat látják, olyan 'megjegyzések is voltak, hogy a helytelen megnyilvánulással szemben helyileg kellene fellepni a pártszervezeteknek és nem a felsőbb szervek intézkedését várni. Volt néhán;/ olyan jelenség is a taggyűléseknél, hogy egyértelműen elitálik az értelmiséget, az ifjúságot, mint azokat," akik legjobban behódolnak és lelkesednek minden kivülről jövőért. Ez az általánosítás alaptalan és veszélyes. Pártszervezeteinknek ez ellen fel kell lépnie. Mivel a taggyűléseken általában a legjobb előadók és elméletileg felkészült elvtársak tartották a tájékoztatókat, igy az ott elhangzott helytelen nézetekre megfelelő választ is tudtak adni. E taggyűlések vitái megér ősitettek bennünket abban a feltevésben, nogj az ideológiai irányelvek megtárgyalása során 3 pártbizottság helyesen vetette fel az e téren levő helytelen nézeteket. A második kérdéscsoport amellyel foglalkozni kivánunk: a munkához való uj viszony, A kommunista erkölcs legfontosabb normái a munkával kapcsolatos tevékenységet szabályozzák. A szocialista társadalomban a munka képesség szerinti elvégzése elsőrendű erkölcsi kötelességgé, a becsület dolgává válik. Az ember erkölcsi tulajdonságait a szerint Ítéljük meg, hogy hogyan végzi el munkáját, A munkatevékenység nemcsak az egyes ember szükségletének a kielégítését s olgál^a, hanem az egész társadalomét. E tekintetben tehát a munkának nagy erkölcsi jelentősége van, A jól végzett munka emelkedett érzéshez vezet, örömet okoz, A munka az ember formálójává is válik, hat a dolgozó gondolkodására, erkölcsi magatartására. Különösen jelentős a munka szerepe a szocialista termelési viszonyok között, A munka egyre inkább becsület dolgává válik. Ezt bizonyítják a t rmelásben való helytállások, kezdeményezések, a felelősségérzet a munka mennyiségéért, minőségéért, a fokozott jobb munkáért stb, A párthatározatokhoz való hozzáállás fontos bizonyítéka annak, hogy a munka terén való helytállás párosul az emberek szocialista gondolkodásával, s azzal a felismeréssel, hogy termelés nélkül nincs életszínvonal.