MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. augusztus. 24.

56. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VIII. 24. - Napirend: - 1. A kommunista erkölcs fejlesztésének tapasztalatairól és feladatairól. - 2. Tájékoztató a vezetőségválasztások előkészületeiről. - 3. Különfélék: Kónya Lajos felmentése a városi KISZ-bizottság titkári funkciójából, helyette Kovács János kinevezése.

A kommunista erkölcs széles kibontakoztatásának ggyik lehetőségek a fokozatosan megvalósuló erkölcsi, politikai egység nem jelenti azonban azt, hogy a burzsuá erkölcsöt teljesen legyőztük, hogy annak minden vonását vagy aradványát már megsemmisítettük* Ehhez még hoszszu időre van szükség. Kap, mint nap tapasztaljuk, hogy a régi erkölcs SZÍVÓS, az előítéletekre és a megosztás erejével táplálkozik ás táplálja azt a kapitalista környzet is. Az erkölcsi fejlődés elért foka nem azonos a társadalom minden rétegében. A Központi Bizottság 1965. márciusi ülésén elfogadott ideológiai irányelvekből adódó feladatok m gtárgyalása során a pártbizottság értékelte városunk társadalmi rétegeiben végbement változásokat. Megállapította, hogy munkásosztályunk sokirányú tevékenységében döntő befolyást gyekor 1 városunk társadalmi, politikai életére, munkás osztályunk a fejlődésé élén jár, de ugyankkor számbeli összetételének gyor növekedése következtében fellelhetők soraiban a régi burzsuá erkölcs maradványai. Termelőszövetkezeti parasztságunk szocialista uton halad, aktivan részt vesz a szocializmus felépítésében. Gondolkodását, tevékenységét illetően jelentős változáson ment át, 8zoban régi erkölcsi nézeteit, szokásait még nem küzdötte le. A közös tulajdonhoz való viszonya terén elért jelentős fejlődése ellenére is még szívósén él a kistulajdonosi szemlélete, az egyéni érdekközösségi érdek főié helyezése, az önzés, az anyagiasság stb. Értelmiségünk az a társadalmi réteg, amely soraiban éppen összetételénél fogva a burszuá erkölcsi maradványok leginkább szembetünőek. A kispolgári behatások nála jobban talajra találnak. Táplálja ezt s raibsn aza szemlélet, hogy a szakmai tudást'elválasztják a politikai hozzáállásuktól, felfogásuktól. Valamint az a tény is, hogy ez értelmiségieknél, ha jó szakmai minősítése van, s később politikai hozzállása miatt alkalmatlanná válik arra a pályára, amelyen van, nem igen fordul el , hogy eltanácsolják onnan. Ifjúságunk erkölcsi fejlődésének néhány kérdéséről is szólnunk kell. Megkönnyíti helyzetünket, hogy most jelent meg a KISZ Központi Bizottságának állásfoglalása a KISZ munkájának néhány kérdéséről, s ennél az értékelésnél jelentős helyet kapott az ifjúság erkölcsi porblémája is. Az ifjúság helyes uiegitélése azt követeli, hogymne a kisebbségből, hanem a többségből ítéljünk, hogy ugyan az legyen a fiatalok elbírálásánál is a mérce, amit pártunk politikája minden ember megítélésének alapjává tett: Hogyan él és dolgozik, hogyan teljesiti kötelezettségét, és hogyan szolgálja a szocializmus teljes felépitésének ügyét. E mérce alapján a KI Z Központi Bizottsága alapvetően pozitívnak itéli az ifjúság fejlődését. A párt VB az ideológiai irányelvek érvényesítés az ifjúság körében cimü anyag tárgyalásánál szintén ugy értékelte, hogy egészét tekintve városunk fiatalsága helyes irányban halad.