MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1966. július. 1.
55. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1966. VII. 1. - Napirend: - 1. Tájékoztató a gazdasági mechanizmus reformjáról.
A tervezett intézkedések eredményezni fogják a jobban és rosszabbul működő vállalatok dolgozói közötti bérdiferenciákat, kereset különb ségeket. Azért számolni kell azzal, hogy a munkaerő áramlás nagyobb lesz a nyereségesen dolgozó vállalatok f 'elé f ahol a nyereség egy részét a vállalat bérjavitására használhatja fel. Államilag szabályozzák, hogy ez ne mehessen a vállalat fejlesztés rovására! A vállalat vezetés nyereségesség esetén a fizetésen tul prémiumot kap a nyereségből, ha a vállalat veszteséges viszont az alapfizetése egy részét sem kapja meg. Felmerülhet a kérdés mi lesz azoknak a vállalatoknak a dolgozóival amelyik veszteséggel dolgozik. Először is a dolgozók alapbérét veszteség esetén is ki kell fizetni. Erre a célra tartalékalapokat kell képezni. Másrészt az irányító hatóságoknak már a prémium eltűnése esetén intézkedéseket kel tenni a vezetés javitására, vagy a vezetés leváltására mielőtt még a vállalat veszteségessé válna. A vállalatok a nyeréségességre való törekvés miatt valószinü szabadulni akarnak a nem megfelelő munkaerőtől, a kapunbelüli munkanélküliségtől. Ez az első időben valószinü eredményez bizonyos munkaerő felesleget. Ettől nem kell félni, mert a termelés méretei és az áruforgalom is növekszik valamelyest, tehát lesz igény uj munkaerőre is. Az azonban előfordulhat, hogy egyes munkások átképzésére lesz szükség, erre az időre az állam támogatást ad nekik. A reform szabadabb mozgási lehetőséget kivan biztosítani a vállalat vezetőinek az e yenlősdi ^elszámolásában a bérek alakításában. Ehhez a jelenlegi évi l,o 1,5 % évi bérfejlesztési alapot 3 %-ra kívánják növelni, hogy a jobb ? olgozck keresetét jelentősen emelni lehessen. Az árpolitikában számolni kell a szabadabb ármozgással. Arra kell törekedni, hogy a termelői árak mozgását kövessék a fogyasztói árak is. Azonban itt is elv, hogy a fogyasztói árak emelkedése kisebb mérvű legyen mint a bérszínvonal emelkedése, hogy az árváltozás nagyobb néprétegek életkörülményeit ne érintse negativen. A fő 'elv tehát továbbra is az életszínvonal tervszerű fejlesztése, a termelékenység növekedésére alapozva. Változásokat kell elérni a munkások és parasztok reáljövdelmét illetően is. Jelenleg a parasztság reáljövdelme a bérből és fizetésből élőknek 85 %-a, a munkásokénak 9o %-a. Ez pillanatnyilag kielégítő. A következő időkben azonban közelíteni, kiegyenlíteni kell a két osztály reáljövedelmét. Ez persze függ a mezőgazdasági munka fejlődésétől is.
