MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. július. 23.

52. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. VII. 23. - Napirend: - 1. Az ideológiai munka helyzete. A Központi Bizottság ideológiai irányelveiből adódó feladatok. - 2. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság II. féléves munkaterve. - 3. Különfélék: javaslat dr. Lendvai Vilmos személyére az Egri Városi Tanács elnöki funkciójába, kooptálása a végrehajtó bizottságba és a pártbizottságba.

Hozzászóltak az I. napirendhez: Sipos István A beszámolóval egyetért, helyesen veti fel a problémákat a város területére vonatkozóan. Az ezzel kapcsolatos problémákat még a határozati javaslat sem fogja megoldani, ezeket a feladatokat az irányelvekből kiindulva a pártszervezeteknek a sajátos területekre alkalmazva kell megoldani. Főleg az ifjúság körében végzett ideológiai munkáról szeretne beszélni. A szocialista épitésnek jelenlegi szakaszában 2 fő tevénykenség van; a gazdasági és ideológiai munka. &z egyik központi területe lett az iskola. A fellezitási propagandát lehet érezni a tanuló ifjúság között is,ezt a propagandát különösen a kellő élettapasztalattal nem rendelkezőknél lehet folytatni. A nevelőkenagy feladatot rónak az irányelvek. A pedagógus a szocialista hatalom központi alakjává lett, illetve azzá kell válnia. Felvetném azt a kérdést,.hogy e nagy feladatnak hogyan felelnek meg a pedagógusok? - A nagy többség megfelel, legalábbis igyekszik megfelelni. Itt van egy nagy ellentmondás is; az egyik oldalon megnövekedtek az igények, a másik oldalon a pedagó usok nem rendelkeznek kellő politikai és elméleti felkészültséggel. Az a véleményem, hogy az állami szerveknek több gondot kellene fordítani arra, hogy ezt az ellentmondást megszüntessük. Kisebb része a pedagógusoknak, akik spontanitásra alapoznak. Még kisebbre tehető azoknak a száma, akik a demokráciát ugy értelmezik, hogy szabadon hirdethetnek szocialista ellenes n ézeteket. Ilyen jelenséggel is találkozunk még, mi azonban igyekszünk változtatni ezen a helyzeten. Vannak olyan, esetek is, ahol a türelem ás a bizalom már nem elegendő. Emiitett a Fehérné elvtársnő a beszámoló során egy esetet a Dobó Gimnáziumban, ez a Godor Kálmánnal fordult elő. A ballagási meghivót széjjel tépte, mert azon Turgenyev és Marx idézet volt. Amikor mi azt mondjuk, hogy egészégesen fejlődik ifjúságunk, közben egy sor anti-marxista nézettel is találkozunk. Gyakran hangzik el a fiatalok körében, hogy minek politizálni ? - Egy tanuló magatartását miért a kommunista erkölcs normái szerint birálják el? - Az induvidualizmus és a stréberség kezd sport lenni! Találkozunk nacionalizmussal is. Azt mondják, hogy nem jók a Szovjet filmek, mert sok benne a háború A megoldást két dologban látom; az egyik a pedagógusoknál a tudatosság fokozása, a másik az erkölcsi és esztétikai neveles területén nagyobb ütemben kell előre menni. Néhány szót a származási kategória eltörlésével kapcsolatban; ezt a legtöbbször a szövetségi politikával kötik össze. A származási kategória eltörlése véleményem szerint helyes, csak nem kellő körültekintéssel valósitjuk meg az itt ránk háruló feladatokat. A probléma ott van, hogy legtöbben zsebredugtók a kezüket és eluralkodott a "minden megy magától" elmélet. Ha megézzük az egyetemeken, főiskolákon, de még a középiskolákban is azt tap sztaljuk, hogy a munkás-paraszt szülők gyermekeinek számaránya nem csökkent. Azonban van az ifjúságnak egy olyan része, akikkel megkülönböztetett gonddal kell foglalkozni. Ezek a vidékről bejött gyermekek és a vidékről bejáró gyermekek, akik problémáját egyenlőre megoldani nem lehet, amig kollégiumokat nem épitünk. Ha az egyetemi felvételeket nézzük, - de ez a középiskoláknál is igy