MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. május. 14.

51. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. V. 14. - Napirend: - 1. Jelentés a városfejlesztési tervekről és az ebből adódó feladatokról. - 2. Előterjesztés Varga Ferenc Eger városi tanácselnök felmentéséről. - 3. Különfélék: Kovács Gáborné és Farkas Ottó kooptálása a végrehajtó bizottság és a pártbizottság soraiba.

A városban a napköziotthonokkal való ellátottság nem kielégítő. A jövőben, amikor a Végrehajtó Bizottság különböző üzemek létesítését tűzte célul, még komolyabb problémát fog jelenteni a dolgozó szülők gyermekeinek elhelyezése. Ezt a kérdést meg kell oldani, legalábbis előre gondolni kell rá. dr. Egri Károly; /Megyei Biróság/ A műemlék és az épitkezések kérdéséhez szeretnék hozzászólni. Nem vagyok műemlék ellenes, azonban egy kicsit mégis meggondolkoztató, hogy Eger városában minden tizedik ház műemlék. Ez akadályozza a belterületeken a beépítéseket, mert a műemlék-jelleg miatt sokszor 3-4-szeres áron lehet csak egy-egy helyen építkezni, bizonyos tipusu házakat lehet csak építeni. Meg kellene vizsgálni ezeket a műemlékeket, s ahol valóban a műemlék-jelleg gominál, ott meghagyni. A cél az volna, hogy a közművesített helyek be legyenek épitve. Végeredményben minden kornak meg volt a maga építési stílusa, a mi századunknak miért nem lehet odatenni a maga építési stílusát saját stílusa szerint, ahogy volt a mult századoknál, azt hiszem ez nem rontaná a város képét? A Kertész_utcai házak kiselejtitése árán komoly épületeket lehetett volna építeni. A Szovjet-hadsereg utján 1-2 soros házakat lehetne építeni lényegesen olcsóbb áron. A Felnémeti uton is kellene épitkezni, bár a tervek szerint is oda van tervezve a terjeszkedés. Nem tudom, hogy az autóbusz állomás kérdése lezárt téma-e. Ennek a helyét, ill. az elhelyezését nagyon szerencsétlennek tartom. Ott van a Járási Tanács, iskola, sok gyermek jár ott el, egy nyitott pályaudvar elsősorban nagy baleseti veszélyt jelent. A tervek szerint irodaház is fog oda épülni, ott dolgozni szeretnének majd az emberek, de az autóbuszok zajától ez lehetetlen lesz, azonkívül a motorok partra felfelé mennek ott, s mindegyiknek túráznia kell, ami ugyancsak rendkívüli zajjal jár. Nem tudom, miért nem lehetne megoldani a buszmegálló létesítését a város szélén, onnan a távolsági buszok utasai helyi járattal bejöhetnének a város_ ba, igy a város belső területét tehermentesíteni lehetne. Börcsök Mihályné: /Dobó TSz/ A város külterületén lakon. 25 éve fennálló házak vannak azon a részen, járdánk még mindig nincs. Mi hajlandók volnánk társadalmi munkában is megcsinálni, hogy azon a szakaszon is megépüljön, de ehhez a Városi Tanács engedélye szükséges. Ha szükség van rá, Ft.összeget is szivesen felajánlanánk . Véleményem szerint, ha a külső területek lakosaival megbeszélnénk, bizonyára lényegesen nagyobb területen lehetne megoldani a járdaépítést ilyen formán. Sokan vannak, akik vállalnák a költséghozzájárulást, vagy akár a társadalmi munkát is ennek érdekében. Az üzlethálózat kérdésével kapcsolatban azt szeretném mondani, hogy 5 perc járásra tőlünk 4 üzlethelyiség is van, három most lett ujjáépitve, azonban előfordul hogy a gyereknek egy füzetre van szüksége délután, akkor be kell jönni a városba. Kint ugyanis nem lehet kapni. Sok ilyen cikk van, épp ezért talán helyes lett volna ezek helyett egy komoly üzletházat épiteni, A városrendezési tervben ez nem is szerepel, hogy a város külső részein ilyen üzletházak épüljenek. Krimer Tivadar: /Nyomda/ Megemlítette Ferencz elvtárs, hogy a város fejlesztése érdeKében társadalmi munkára is szükség lenne.Ezzel kapcsolatban egy kérdéssel szeretnék foglalkozni. A Csokonai utcában lakom. A Bercsényi utca 2-3 éve épült. A Tanács hozzájárulásával a vízvezeték számára a lakosság az árkot társadalmi munkában kiásta, azonban mire elkészült, nem volt csővezeték és az árok a tél folyamán beomlott. Ezt most újra ki kellene ásni, azonban nagyon nehéz lesz most már erre a munkára mozgósítani a lakosságot. ./.