MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. március. 25.

50. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. III. 25. - Napirend: - 1. Tájékozató a Központi Bizottság március 10-13-ei üléséről. - 2. Jelentés a városi nőtanács munkájáról, az 1964. november 3-ai központi bizottsági határozatból adódó feladatok. - 3. Különfélék: Varga Ferencnek, az Egri Városi Tanács elnökének funkcióból való felfüggesztése.

Hozzászóltak a II. napirendhez; Kácsor Jánosné Az a véleményem, hogy a beszámoló helyesen tükrözi azt a változást, ami a városunk asszonyainak szemléletében, életmódjában bekövetkezett. Az a véleményem, hogy az ország egészéhez viszonyítva talán a nők azok, akik legtöbbet fejlődtek a felszabadulás óta. Leginkább hatással volt rájuk azok a gazdasági változások, amelyek nálunk végbe- * mentek. A felszabadulás előtt a nők teljesen ki voltak szorítva a társadalmi életből, kevesebbet is gondolkodtak a társadalom ügyein* Az, hogy kikerültek a háztartásból máris lehetővé tette, hogy gondolkodásuk változzon, eljussanak hozzájuk a marxista ideológia és a marxista eszmék. Azelőtt a hivők zöme a nők közül került ki. Ma azt látjuk, ha egyházi rendezvények vannak, hogy az idősebb nők vesznek részt ezeken, kevá s a fiatal. Ez a nők társadalmi életbe való bekapcsolódásának a következménye, bővült a látókörük, feleslegesnek találják a vallást. Az a véleményem, hogy a mi társadalmunk asszonyai felnőttek a férfiak szinvvonalára, ez szocialista társadalmunk egyik legpozitívabb eredménye. Igaz az a lenini mondás; hogy az eszmei, politikai rabságot törte szét az, hogy a nőket bevonták a társa almi életbe. Nem véletlenül a családban ugy értékelték a nőket, hogy eltartott a családban. Most már a nőnek is önálló keresete van, ez lehetővé tette, hogy ne mint eltartottat kezelek. Azok az intézkedések, amelyek segíteni igyekeznek az asszonyok munkáját, háztartási gépek és egyéb intézkedések, elősegítik, hogy a mi asszonyaink nagyobb mértékben vegyenek részt a társadalmi életben. Nincs olyan társadalmi munka ahol ne találnánk ott az asszonyokat. Meg kell nézni, hogy ünnepségeken, társadalmi munkában milyen lelkesen vesznek részt. Nem is beszélve a pedagógus nőkről, akik nagyon lelkesen vesznek részt a társadalmi munkában, és hozzájárulnak a társadalom formálásához. Ezt azért szerettem volna ilyen részletesen elmondani, mert a különböző értékeléseknél ezek rendszerint elmaradnak. A munkában résztvevő nők száma szükségszerűen követeli ennek a társadalmi rétegnek a megbecsülését és a fokozottabb politikai munkát. Nagyon messziről indultunk el, azért van egy sor tudatbeli probléma. Ha megnéznnük, hogy kik szorgalmazzák általában a hittanbeiratásokat, általában az anyák, Vagy a házasságkötéseknél a templomi esküvőt; az anyák. Temetéseknél is általában a nők, feleségek, lányok azok, akik követelik az egyházi temetést. Az a véleményem, hogy a politikai fejlődés gyorsabb volt, mint a világnézeti fejlődés. Itt nem is csak a vallásra gondolok. A tudományos világnézet kulturális hatása, a tudományos szemlélet erősitése az, ami automatikusan maga után vonja a vallásos nézetek megszűnését is. Ezen a téren is intenzivebben kell előre menni. Figyelembe kell venni azt az utat, amit a nők ezen a téren megtettek. A tartalmat minden téren javitani kell. A másik probléma; a nők munkáját megkkönnyitő más tényezők, ezt külön szeretném hangsúlyozni. Az ország egészéhez viszonyitva van lemaradásunk. Elmegy az ember Budapesten, vagy más városban látjuk tömegesen a félkész ételeket. Ez azt segiti elő, hogy lo perc alatt készül el egy vacsora. Az esetek többségében az az oka, hogy a nők nem tudnak bekapcsolódni pl. oktatásba, hogy olyan nagy az elfoglaltságuk, hogy nem tudnak tanulni. Ha pedig vállalkozik rá, akkor az idegkimerülésig jut el, ha mindenhol eleget akar tenni.