MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1965. február. 9.

49. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1965. II. 9. - Napirend: - 1. Jelentés az 1964. év tapasztalatairól. Az 1964. december 8-10-ei központi bizottsági határozatból adódó feladatok.

A termelés ütemességének biztosítása az r gyik feltétele a munka-rő jobb kihasználásának, az önköltség csökkentésének, a munkafegyelem megszilárdításának, nem utolsó sorban a dolgozók keresete alakulásának. A KB 1963. dec. 5-i határozatai külön felhívták a figyelmet a munka fegyelem megszilárdítására. Őszintén meg kell mondani, hogy ezt a határozatot nem hajtottuk végre megfelelően. Ezen a téren gazdasági vezetőink részéről találkozunk liberalizmussal is. Nem merik felelősségre vonni a dolgozót, mert félnek, hogy kilép az üzemből és nem kapnak mást, mert férfi munkaerőből hiány van. A munkafegyelem lazaságának egyik fő oka a kapunbelüli munkanélküliség; az hogy alacsonyabb fizetéssel elskalmaznak dolgozókat azért, hogy néhány szakembert magasabban tudjanak dotálni, hogy az átlagbért~ne lépjék tul. Ezek a csellengő dolgozók,azután azoknak a munkafegyelmét is lázitja, akiknek az Intenzív munkájára nagyon is szükség lenne. Itt is szemléletbeli változást kell elérni az 1964-es évben. A munkafegyelem lazaságára enged következtetni az igazolatlan mulasztások számának nagymérvű megnövekedése. Városi szinten az igazolatlanul mulasztott napok száma ez 1963« évihez viszonyítva 224,6 %-kal növekedett. Ep-yes üzemeknél a növekedés még ennél is nagyobb. FI. a MEGlíEVILL-néI 857 %, a Lakatosárugyárnál 448,.2 a Faipari Vállalatnál 315,3 %

% la jtómügyárnál 198,7' %, a Finommechanikai Vállalatnál 185,4, a Fürészüzemnél 172,9 % nőtt az igazolatlanul mulasztott napok száma az 1963-as évhez viszonyítva. Ha megfigyelték ugyanezeknél az üzemeknél növekedett legnagyobb mértékben a túlóra felhasználás is. Ha a munkafegyelem egy kicsit szorosabb lenne, ha nem maradhatnának ki a munkából emberek ilyen nagy szárban, a tulóráfelhasználás egy részét mellőzni lehetett volna, vagyis csökkenteni lehetne a termelési költségeket.-' A munkafegyelem szilárdítása érdekében a gazdsságvezetőknek a párt és tömegszervezetek vez tőinek, párttagságunknak sokkal határozottabb fellépésére van szükség. Olyan közszellemet kell kialakitani, amely nem tűri meg a lógást, a fog;elmezetlenséget, a selejtre termelést. Ebben a kérdésben támaszkodni lehet o becsületes dolgozókra, akik többségben vanna az üzemekben és akiknek az igazságérzetét is sérti, hogy a hanyagul dolgozók is ugyanúgy megkapjak a fizetésű ketj'mint azok, akik becsületesen dolgoznak. Pártszervezeteinknek több gondot kell forditaniok a komeunista erkölcsre való nevelésre^ az anyagi ösztönzés helyes alkalmazása mellett az erkölcsi ösztönzésre, a jól dolgozók erkölcsi megbecsülésére. Nem szabad tűrni' azt, a kialakultban lévő szellemet, ho ,y akinek nagy a szája, annak emelünk fizetést, azt dicsérjük még kisebb érdemekért is, a jól dolgozókról pedig szinte már nem is beszélünk. /Pl.Vasipari KTSZ, aki kiabál, annak bért emelünk./