MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1964. december. 23.

48. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. XII. 23. - Napirend: - 1. A tsz-ek 1965-70-ig szóló 5 éves fejlesztési terve. - 2. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozatának ismertetése. - 3. A végrehajtó bizottság 1965. I. féléves munkaterve. - 4. Különfélék: Takács László és Schmidt Rezső felmentése pártbizottsági tagsága alól; Bukucs József leváltása a finomszerelvénygyár pártbizottsága éléről, helyette Farkas Ottó megválasztása, Tóth Gábor és Vass Tibor kooptálása a Finomszerelvénygyár pártbizottságába; Csóka János fegyelmi ügye.

Sebestyén András A V„rga elvtársnak a beszámolójával kapcsolatban egypár kérdéshez én is szeretnék hozzászólni. Beszélt a munkamenetről ás a munkaszervezésről. A tsz-ekben ez még elég bonyolult, bór 4 év van már a hátunk mögött. Korán beállt az, hogy a tagok kiöregszenek, fokkal több munkaerőre van szükség,mint ami rendelkezésre áll. Ez sok gondot okoz a tsz vezetőknek is. Beterveztük az őszi feddési munkákat, de mivel a szüret elhúzódott a rossz időjárás miatt, ez bizony belenyúlt a decemberbe. Ekkor viszont már az öregek és a nők nem szivesen mentek ki a hidegbe és a sárba dolgozni. Beszélt a V„rga elvtárs a gyümölcstelepitésről is. Mi 15-18 kh-t ki is jelöltünk, hogy betelpitjük, azonban erre jelenleg állami tá

4mogatást nem kaphatunk, mert nem éri el az 5o kh-t. Pedig sok olyan völgyes terület van, ami szőlőre nem alkalmas, de egyéb gyümölcsösre igen. Ezeket a területeket a jövőben helyes volna ha betelepítenénk. 4 év alatt elég sok gyümölcsfát kivágtunk, de nem telepitettünk helyette semmit. Ha mi csei kivágjuk a gyümölcsfákat és nem telepitünk helyette semmit, ezt az utókor nem fogja meghálálni. A szőlő telepítés és szőlő gépesités; a régi szőlőkre nem alapozhatunk. Már a közeljövőben is az ujtelepitésü szelők fogják a tsz életét biztosítani és fenntartani. Azon legyünk, hogy az ujtelepitésü szelőket módszeresen és jól megválogassuk. A szőlő sorközeit az UR 28-as géppel'tudjuk a legjobban megművelni. Hiányoznak azonban a permetezést biztositó gépek. Mi is foglalkoztunk RSo9-essel, de rájöttünk, hogy ez nem megoldás. Az ősz folyamán voltunk Szigetcsépen a főiskolának van ott egy kisérleti gazdasága, ott csak az UB 28-ast használják, ezzel mindent megoldanak és szerintem is ezt a gépet kell sokszorosítani. A lejtős területeken is jól alkalmazható, mert 4 kerék meghajtásos, és nem csinál annyi kárt, mint az RSo9-es. Az RSo9-essel esős időben a mi talajainkon nem lehet közlekedni, mert nagyon gyenge gép, viszont permetezni akkor kell,amikor esik az eső. A telepitésnál rámentünk a leányka, olaszrizling stb fehér fajtákra. Igaz a mi vidékünkön teremnek vörös borok is, de van ennek egy hátránya, nem minden esztendőben tudunk kellő minőségű vörösbort készíteni. Éppen ezért nem tartanára helyesnek, ha egész nagy %-ban rámennénk'a vörösborra. Véleményem szerint rá kellene menni a muskotály fajtákra. Szeretek a szőlővel bánni, megnéztem itt a szóláti határban a lensmoser telepítést és kérdeztem, hogy melyik válik be a legjobban. Azt mondta a .Prokai elvtárs, hogy a muskotály fajta. Én is azt javaslom, hogy ezt szaporítsuk, a lens-moser-en is nagyon jótermő* Az oltvánkéseités egy nagyon hálás dolog, ezt a Varga elvtársnak nem kell mondani-. Valamikor az egriek tanították meg a rédeieket és az abosáriakat az oltványkészitésre, ma már pl. nálunk is abasáriak voltak segíteni az oltványkészitésnél. Nem mindegy az,hogy a SZcLFA-tól vásároljuk-e meg az oltványokot, vagy magunk készítjük. Jobb az, ha magunk állitjük elő az ismert fajtákat.