MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1964. július. 16.

46. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. VII. 16. - Napirend: - 1. Jelentés az 1963-64. évi ismeretterjesztő munka tapasztalatairól, az 1964-65. évi kulturális év fő feladatairól. - 2. Jelentés a végrehajtó bizottság és a pártbizottság 1963-ban hozott ipari jellegű határozatainak végrehajtásáról, az első féléves terv teljesítéséről.

Pozitívumként jelentkezett viszont, hogy o megyében és Egerben is minden középiskolai tanulási idényt ki tudtunk elégíteni, igy visszautasítva senki nem lett. Ugyancsak pozitiv jelenség, hogy a jövő szakemberképzését az Ipari tanuló Iskolában 52 szakmában tudja biztosítani az intézet, nehéz elhelyezési körülmények közepette. Talán az a probléma, hogy a szakmákban elég széles a skála, s ezen belül olyan szakmák szenved nek hátrányt, mint az amúgy is nagyon fontos építőipar, ahol a szakemberképzést a jelentkező népgazdasági igényeknek megfelelően nem tudjuk kielégíteni, miután erre a szakme'ro kevés fiatal jelentkezik. Negatív vonatkozáskánt kell megemlíteni é mezőgazdasági szakmunkás illetve szakemberképzés kicsi a záriát is. Az általános iskoláinkból az elmúlt évben lo tanuló, az összes tanulóknak mindössze a 2 &-a, középiskolákból pedig iskolánként 3-4 tanuló választotta a mezőgazdaságot élethivatásának. JS fiatalok körében a mezőgazdasággal kapcsolatos szemléletét a termelőszövetkezeteink megszilárdítása minden valószínűség szerint Q jövőt illetően pozitiv irányban fogja majd Befolyásolni. E mellett azonban feltétlenül szükséges pedagógiai módszerekkel is s-giteni, hegy a mezőgazdaság minél több szakember kapjon. 5»/ A világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés helyzete. Általános iskoláinkban az elmúlt évben bevezetett nevelési terv tartalmában és módszerében a marxizmus-leninizmus szellemében készült el. Ez a nevelési terv magas színvonalú marxista műveltséget tételez fel 'nevelőinktől, mert különben annak a kezében, aki ezzel nincs felvértezve heclt betűvé válhat. A város oktatási intézményében dolgozó pedagógusok szakmai és politikai műveltsége jelentősen haladt ugyan elére, de lényeges még az az ut, amelyet különösen a politikai képzés terén meg kell tenni. Az általános iskolai nevelők közül mintegy 15o, a középiskolai nyelők'közül pedig 7J>-an vettek részt különböző formákban szervezett ideológiai ok atásb m. A Főiskolán ennél jobb a helyzet, mig a többi okttási intézményekben viszont ennél rosszabb a helyzet. Tantestületeink politikai egysége pozitivnak mondható. Világnézeti egysége jelentésen javult, de ebben a vonatkozásban még bőven van tennivaló. Nevelőink ideológiai felkészültségét illetően jelentősen segiteni fog majd az a körülmény, he y az Esti Eryetemene külön pedagógus osztályt rendszeresítenek, valamint a szervezett ideológiai peda* gógus továbbképzés más tartalmat és formát kap, mint oz volt az előző évek gyakorlatában. Köezelőbb kerül a pedagógusok ideológiai képzése az iskolai oktató nevelő munka tartalmához, hatékonyságához, a nevelő munka módszeréhez. Ez a forma lényegesen jobban tudja majd segiteni pedagógusaink mindennapi munkáját is. Iskoláinkban folyó világnézeti, erkölcsi nevelés két fő területen mutatkozik meg: iskolán belül, és iskolán kivül.