MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1964. április. 22.

45. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés Eger város mezőgazdaságának helyzetéről a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése anyagának alapján.

Kellenek konkrét közgazdasági számitások arravortatkozólag, hogy hogyan lehet ezt az időt áthidalni ugy, hogy a tsz-ekben ebben az időben is megélhetést biztosítsanak tagjaiknak. Egy ilyen közgazdasági elemzés alapján szabad csak eldönteni, hogy milyen legyen a telepités üteme. Javaslom; hogy a Pártbizottság bizza meg a Végrehajtó Bizottsá­got és a Tanács kommunista vezetőit, hogy november l-ig mezőgaz­dászok és közgazdászok bevonásával készitse el a tsz-ek távlati fejlesztési tervét 197o-ig terjedő időre és azt még ebben az év­ben terjessze a Pártbizottság elé. Felvetődött a vitában, hogy jelenleg sok terület van a város ha­tárában a tsz-en kivül. A Pártbizottság régebbi tagjai emlékeznek rá, hogy a 800 négyszögöles területek a Pártbizottság határozata alapján maradtak kint a tsz-ből. A városban ugyan sok munkás és más nem mezőgazdasággal foglalkozó embernek volt kevés szöllő­területe. Azoknak a meghagyása akkor is - véleményem szerint je­lenleg is - politikai kérdés volt. Egyrészt nem lehetett olyan embereket beszervezni a tsz-be, akik üzemi munkások, vagy hiva­talnokok. Márészt a tsz-ek akkor sem, most sem tudjak vállalni ezeknek a területeknek a megművelését. Nincs hozzá munkaerejük, a hegyvidéki szöllőterületek gépesítése sincs megoldva. Jelenleg tsz-eink átlag életkora 56 év. Évente többszáz tsz tag megy nyugdíjba. Fiatalok nem jönnek a tsz-be. Tehát a munkaerőállomány nem nő, hanem mnkább fogy. Hozhat a Pártbizottság olyan határozatot most, hogy ezeket a te­rületeket vigyük be a tsz-be. Én az elmondottak miatt nem javas­lom. A másik probléma; jelenleg kb. 60 egyéni paraszt van kint a tsz­ből, olyan aki fŐhivatásként mezőgazdasággal foglalkozik. Tervünk az volt, hogy ezeket beszervezzük. Ez azon bukott meg, hogy az első földrendezést az ezzel megbizott emberek felelőtlenül haj­tották végre. Az ezzel keletkezett sok igazságtalanságból vala­mit feloldjunk - mert véglegesen máig sem tudtuk korrigálni ­kiegészítő földrende ést kellett végrehajtani. A kivül maradt parasztok beszervezésére nem maradt idő. Ezek területei a város egés határában szétszórtan fekszenek. A beszervezésük csak fo­kozta volna azt a káoszt, amit a földrendezés a város határában okozott. Uj, kiegészítő földre kezesre a törvény nem ad lehető­séget. Meg kell nézni illetékes helyen, hogy lehet-e újra földet rendezni. Ha nem, én ezek beszervezését sem javaslom, annak el­lenére, hogy tudom, hogy ezt a tsz tagok gyakran szorgalmazzák. Ezt- azzal indokolom, hogy jelenleg még mindig 2oo vitás földügy van a Tanácsnál, másrészt, hogy a tsz-ek sokszor a jelenleg meg­lévő területeiken sem tudnak eligazodni, mást mutat a statiszti­ka, más a tsz-ek jelentései arról pl. hogy mennyi szöllőterület van egy-egy tsz-ben. Nem szabad ezt a helyzetet tovább rontani. Javitani kellene, ha tudnánk, hogy hogyan. A hegyvidéki tsz-ek gépesitését erélyesebben kellene zörgetni a felsőbb szerveknél, hogy induljon el e éknek a területeknek meg­felelő géptípusok kikísérletezése. Az a .véleményem, hogy itt még a kísérletezés sem megfelelő ütemű. Erre egyrészt szükség van azért, hogy a képzi munkát gépesíthessük, de azért is, mert 1961. óta ?oo tsz tag ment el nyugdíjba. A munkaerő fogy, a gépesités foka pedig nem növekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom