MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1964. április. 22.

45. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. IV. 22. - Napirend: - 1. Jelentés Eger város mezőgazdaságának helyzetéről a Központi Bizottság 1964. február 21-ei ülése anyagának alapján.

Az egyéni területek, a Szociális Otthon, a Szőlészeti Kutatóintézet a Kórház. Célgazdasága lényegében az áruteremlés szempontjából nem jelentős. Saját ellátásra termelnek, a Kutató Intézet pedig kutatási céllala gazdálkodik, illetve hasznosit területeket. A fenti adatokból kitűnik, hogy a város mezőgazdasága szempontjából a legjelentősebb a tsz-ek gazdasága. Ts'-ek 2176 kh közös szántó, és 1529 kh közös szőlőterületen gazdálkodnak. Gazdálkodásukban a főhelyet a szőlőtermelés fogla? j 1 el. Ez köti le munkaerejük nagyobb részét, jövedelmük, Illetve o~ „otelük túlnyomó részét szintén a szőlő biz+ositja. Pl. a három szőlős tsz-nél 68 %-ot, és a Petőfi Tsznél is 32 % a szőlőből ered. A növénytermelésből a jövedelem 26 %-a, állattartásból pedig 4,7 %• A szőlőtermelés helyzete: Tsz-einknál a főüzemág a Petőfi Tsz kivételével a szőlő. A szőlők jelenlegi helyzete viszont nem a legkedvezőbb és tartós jövedelmet a tsz-eknek biztosítani nem tudna. Pelujitósuk, illetve rekonstrukciójuk már megkezdődött és teljes felújításukig folyamatos feladatot jelent. • A szőlők jelenlegi állapota: az egri szőlők általános jellemzője minda közös, mind a háztáji területeken szétszórt, kisüzemi telepitésü, kiöregedett, fajta szempontjából vegyes. 5o-9o %-os tőkeállományu, táperőben szegény szelőterületek. Átlagtermés több év óta 13-18 q között ingadozik. Ezt a termésátlagot a szőlők ilyen állapota miatt fokozni nem lehet. Bizonyos tőkepótlással, szerves és mtitré ya adagolással a termésátlagot tartani lehet, esetleg fokozni is. Ez a jobbállapotbon lévő szőlőknél indokolt is, mivel az ujtelepítések termőreforduláséig ezekkel a szőlőkkel kell gazdálkodni, ezeken kell termelni. A régi szőlőterületek, a rekonstrukció következtében állandóan csökkennek, ez bizonyos terméskiesést jelent, bár a megmaradó területek termésátlagát egy keveset fokozzák, mivel elsősorban a rossz szőkőket vágják ki. Az elmúlt három év alatt tsz-eink összesén 222 k>h uj szőlőt telepitettek. 1964-ben 125 kh-t telepitenek és ez évben 26o kh területet fordítanak meg telepítés alá. 1961-ben a terv az volt, hogy tsz-eink az 5 éves terv során összesen 600 kh uj szőlőt telepítenek. A telepítés ütemében lemaradás volt. Ezért szükséges, hogy ez évben 26o kh kerüljön forgatás alá és a jövő évben betelepítésre. Általános elv az uj szőlők telepítésénél, hogy gépimüvelésre alkalmasak legyenek 2 méter 4o cm-től 3 méteres sortávolságra telepítsünk* A telepítés a rétegvonalaknak megfelelően történjen, ahol szükséges teraszok kialakításával, elsősorban az I. és II. osztályú szőlőterületeket kell betelepíteni. Lehetőség szerint nagyüzemi táblák kialakításával. A telepités során a közbeeső szőlőket ki kell vágni. A fajtáknál irányadó: a történelmi bordiéknek megfelelő kb. 9o-95 % borszőlő, 5-lo '%-os csemegeszőlő* A borszőlőből a területi adottságoknak megfelelően, de legoláb^ 'r % vörösbort adó fajták legyenek. Az eddig eltelepített szőlő az évLvel együtt 35 % vörösbort adó , fajták.