MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1964. március. 9.
44. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1964. III. 9. - Napirend: - 1. A népgazdaság helyzete és az 1964. évi tervfeladatokból adódó, a város üzemei előtt álló feladatok. - 2. Különfélék: Németh Tibor áthelyezése a KISZ megyei bizottságához; Kónya Lajos megválasztása KISZ-titkárnak és kooptálása a városi pártbizottságba; Kocsmár János felmentése vb- és pártbizottsági tagsága alól; Varga Ferenc kooptálása a végrehajtó bizottságba; Kovács Gáborné felmentése vb-tagsága alól; Magvasi Flórián megválasztása a pártbizottság tagjává és titkárává.
A beruházások népgazdasági hatékonyaágát csökkenti az átadási határidők elhúzódása, az üzenbehelyezés határidejének elhúzódása ós az üzembfc helyezett létesítmények, technikai felszerelések kapacitáskihasználásának nem kielégitő volta. A másik ugyancsak lényeges népgazdasági probléma, hogy exportterveinket nem tudtuk teljesíteni, főleg a gépipar maradt le mintegy 3oo millió deviza Forint értékű gépexport teljesítésével. A Központi Bizottság ugy értékelte, hogy gépexport miatt kiesett deviza és az üzembehelyzett beruházások kapacitásának kihasználatlanságából eredőg népgazdasági veszteségek együttesen hozni tudták volna azt a deviza Forintot, amit sz ezévi kenyérgabona importra az állam kifizetett. Az 1963.-as évben az épitőipari és az épitőanyagipar nem teljesítette a te vét, hoha az eredeti tervből 800 millió Forintot az O.T. leemelt. A terv nem teljesítésének vannak külső, az építőipartól független tényezői la. Ilyen volt az elmúlt évben a hosszú, kemény tál, amely országosan is, de a me,-yében is jelentősen hátráltatta az épitőipar munkáját. Év közben a szállítási nehézségek, az épületek felszerelését gyártó ipari üzemek szállítási késedelmei, valamint a jelentős mértéké munkaerőhiány, főleg szamunkás hiány, jelentett sokszor az épitőipar vezetői számára megoldhatatlan problémát. A munkaerőhiány más iparágakban is jelenkezett már 1963-ban. Főleg Budapesten és az erősebben iparosodott ipari centrumokban. Az épitő-* ipar nem telepítet^ ipar, munkakörülményei is mostohábbak, mint a telepített iparnak. A telepitett iparban növekedtek az elhelyezkedési lehetőségek, ez avval járt együtt, hogy a felnövekvő nemzedékből munkába álló és a mezőgazdaságból felszabaduló új munkaerő szivesebben vállalat munkát a telepitett iparban, ami csak növelte az épitőipar munkaerő problémáit. A külső nehézségek mellett természetesen meg voltak ós jelenleg is megvannak az építőiparon bellii jelentkező bajok, problémák, amelyeket ebben az évben igyekeznünk kell közös erőfeszítéssel megoldani. Ilyenek mindenekelőtt a vezetés színvonalának javítása, a munkaerő jobb kihasználása, a belső szervezettség, anyagmozgatás és takarékosság, a meglévő épitőiapri gépek,felszerelések jobb kihasználása. - És végül, de nem utolsósorban az épitőipari párt és tömegszervezetek gazd aágazervező-politikai nevelő munkájának Javitása, hatékonyabbá tétele.