MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. december. 12.

43. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. XII. 12. - Napirend: - 1. Jelentés a pártszervezetek munkastílusáról, a tag- és tagjelölt-felvételi, valamint tagdíjfizetési munkáról. - 2. Szóbeli előterjesztés a Politikai Bizottság 1963. szeptember 24-ei, munkásőrséggel kapcsolatos határozatáról. - 3. Különfélék: az új hatásköri lista értelmében a városi tanács függetlenített vezetői a pártbizottság hatáskörébe tartoznak. Javaslat Kocsmár János visszahívására és Varga Ferenc kinevezésére a városi tanács vb-elnöki posztjára.

Az üzemvezetők részéről még tapasztalható olyan probléma, hogy nem vonják be a KISZ szervezetet a vállalati problémák megoldásába. Még a jobbik eset, ha a párttitkáron keresztül értesülnek a problémákról. Az üzemi háromszögnek tulajdonképpen üzemi négyszögnek kellene lenni az KISZ szervezetet is beleértve. A fiatalok lendülete elő fogja segiteni a munkát. Előfordul olyan eset is, hogy vitatkozni kell, hogy az osztályvezetői értekezletre érdemes-e odahívni a KTSZ titkárt. Véleményem szerint 1953-ben ilyesmiről már nem lehet szó. A nagyobb üzemekben komoly KISZ szervezetek vannak és ezt nem lehet figyelmen kivül hagyni egy üzemben sem. A Kozák elvtárs felvetette, hogy egyesitsék a körzeti alapszervezeteket a tsz alapszervezetekkel. En ennek a megvalósitósát nem javaslom, ez igy jobb, ahogyan most van. A másik dolog az, hogy a patronáló üzemek egyre jobban megismerik a tsz-ek problémáit és egyre több segitséget tudnak adni. Dr.Egri Károly A hivatali pártszervezetek problémáival szeretnék foglalkozni. A beszámoló 41 hivatali pártszervezetet ir és elég magas a párttagok száma is. Nem is ez volna a baj, hanem az a benyomásom, hogy a 41 hivatali pártszervezet, amit képvisel számban is, ahhoz nem jelentkezik olyan súllyal a városi pártbizottságon, mint kellene. A tsz és üzemi pártszervezetek mellett nem kapják meg azt a támogatást amit kellene kapni. A hivatali pártszervezetek munkája nehezebb, mint az üzemi pártszervezet munkája, a hivatali pártszervezet nem folyhat be az úgynevezett "termelés" irányításába. Lényegesen masabb a viszony a hivatalvezetés és a pártvezetőség között. Szűkebb a hatásköre és a pártszervezetek sem ismerik eléggé azokat a módszereket ugy, hogy ott ténylegesen pártszervezeti élet legyen. Egy általános tapasztalat, vagy véleménycserét kellene szervezni, hogy közös formában lehetne működtetni nagyobb hatással ezeket a pártszervezeteket. A másik dolog; nem minden párttag veszi ki a munkából a részét. Ennek két oldala van, akik kiveszik a részüket, azok mindenhol ott vannak, mindenütt ugyanazok a személyek jelentkeznek. Egyik oldalon tul foglalkoztatjuk az embeisket, a másik oldalon - és ez egy kicsit bizalmatlanság kérdése is - nem merünk rájuk aktiv munkát bizni. Egy kicsit a pártszervezetek vezetősége is felelősek ezért. Nem ártana végrehajtani azt a párthatározatot, hogy vizsgáljuk felül ki milyen funkciót lát el és könnyitsünk egyes embereken. Felveti a beszámoló, hogy sok pártszervezetben nem tartanak taggyűlést , vezetőségi ülést stb. Ezt a kérdést ugy vetném fel, hogy történt-e már ebben a kérdésben felelősségrevonás? - ez pártfegyelem kérdése. Addig, amig csak beszélünk róla, mert beszélünk róla rengeteget - és ha nem lehet előbbre menni, akkor fel kell vetni a felelősség kérdését. A másik dolog az oktatás kérdése; azt mondja a beszámoló, hogy a tagság 45 %-a vesz részt az oktatásban - nem kevés-e ez ? - Akkor amikor minden párttagnak szervezeti szabályzatból kifolyólag kötelessége az önképzés! Azért is érdekes részemről ez, mert egy kicsit ugy néz ki a dolog, akik önként vállalták, hogy tanulnak, ezek az emberek évek óta felszinen vannak és van egy olyan réteg akikkel éveken keresztül nem foglalkozunk. Ennek eredménye az, hogy elmarad a tudafejlődésben és a rábizott pártfeladatokat sem tudja ugy ellátni. Ez a 45 % ezt az álláspontot alátámassza. Pl. a középfokú tanfolyamokon olyan párt agok vesznek részt, akik mindig ugyanazt