MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. október. 22.

42. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. X. 22. - Napirend: - 1. Jelentés a párt szövetségi politikájáról és érvényesüléséről a város területén.

gyakorlati gazdasági épitőmunkánkban. Ezzel természetesen nem akarjuk tagadni, hogy egyes elvtársak kritikai észrevétele vagy félelme a párt szövetségi politikájával kapcsolatosan jogos, mivel nap mint nap lehet találkozni gazdasági vezetőkkel, hivatalok és intézmények területén méginkábh a párt szövetségi politikájának már' fentebb emiitett opportunista értelmezésével. Ugyanakkor amikor elismerjük ezen elvtársak kritikájának jogosságát azt is meg kell állapitani, hogy az ilyen jellegű kritikák mögött tapasztalataink szerint nem kevés számban húzódik meg a szakmai végzettség hiánya, ami előidézi egyes elvtársakban a vélelmet állásuk elvesztése iránt. Szenkivül még számos helytelen felfogással lehet találkozni, a szövetségi politikát illetően. Többek káközött párton kívüliektől gyakran hallani olyan véleményt, hogy jó a párt jelenlegi politikája, de hátha csak átmeneti, ideiglenes jellegű stb, ugy gondoljuk azonban, hogy ez a néhány példa is indokolja, hogy ebben a kérdésben egyaránt kell hadakoznunk a jobb és baloldali nézetekkel szemben. II. A s

zövetkezeti parasztság körében., 1958-ban a tömeges átsservezást megelőző időszakban a város mezőgazdaságilag művelhető területének mindössze 35»2 fo-a tartozott szocialista szektorhoz. A müvelés alá vonható terület többi része pedig meglehetősen szétaprózva kisparasztok tulajdonában volt. Hogy mennyire szétaprózott volt a terület mi sem bizonyltja jobban minthogy a közös gazdaságban nem vont 6968 kh, terület 662o család birtokában volt. Eger város parasztságának helyzete a kisáxutermelő gazdaságok korában sajátos jelleggel birt. Egy kis része - a vagyonosabbak bérmunkásként foglalkoztatták az egri napszámosokat, akiknél az üzleti szellem a kapitalista hajlam eléggé dominált, s ezek jövedelme eléggé magas is volt. Nagyrésze azonban a parasztoknak - akik most zömmel az előzőekkel együtt ugyancsak tsz-tagok - éppen az elaprózott birtokviszonyok miatt kertészkedéssel, zöldségtermesztéssel foglalkoztak, a megtermelt áruikat piacon értékesitették, vagy kocsira pakolták és kofáskodtak. Emellett ott ahol tudtak még bármunkát is vállaltak. BennüHk is kialakult tebjfcát az üzeleti szellem. Ebből a sajátos helyzetből kiindulva felfogásában lelkivilágában más volt ./.