MSZMP Eger Városi Bizottsága Pártbizottsági ülései (XXXV-29-2) 1963. május. 31.

40. ő. e. (2. doboz) • Pártbizottsági ülés jegyzőkönyve • 1963. V. 31. - Napirend: - 1. Jelentés a városi tanács gazdaságszervező és kulturális nevelő tevékenységéről. - 2. Jelentés a tavaszi mezőgazdasági munkák helyzetéről, különös tekintettel a szőlőművelés helyzetére.

Ketté kellene választani a készárut érmeiést és a szolgáltató tevékenységet is. Itt van pl. a GSLKA szerviz. Ha bevisz valaki egy TV-t javítani olyan állapotokat talál, mintha zúzdába vinné. Egyikre ráül a szerelő és a másikat az ölébevéve javítja. Azt javaslom, hogy ilyen témáról ne csak általánosságban beszéljünk, mert ellenőrizni csak olyasmit lehet, ahol meg vannak a feltételek. Dr. Somos Lajos Az eddigiek során Egerben, amely mezőgazdasági jellegű város a 111? általános iskolában csak két helyen van mezőgazdasági jellegű gyakorlat. A 6-os iskola is próbál áttérni ipari jellegű gyakorlat** ra, melynek komoly objektív okai vannak. A gyakorlatok megvalósításának feltételei hiányoznak. I int állandó bizottsági tag a tavasz folyamán elmentem egy gyakorlati oktatásra. Hogy mi ott a nevelő hatása nem tudom, mert ott egyéb nem történt, mint az, hogy ástak a gyermekek 2 órán keresztül, ez csak közönséges fizikai munka volt. A mezőgazdasági nevelés terén nem látjuk annak hasznát,hogy a gyermekek árkot ásnak. Ahhoz, hogy az iskolák tudjanak nevelni a nagyüzemi gazdálkodásra szükséges volna, hogy legyen meg a maguk területe, ahol látnak eredményt. Meg kellene ezt a kérdést vitatni. Létre kellene hozni egy bizottságot és javaslatot kellene tenni hogyan kellene az iskolák arculatát hozzáigazítani a város jellegéhez. Kácsor Jánosné Az a véleményem, hogy az elmúlt 2-3 évben a városi Tanácsnak, mint választott testületnek, mint államhatalmi szervnek a munkája sokat javult. Akár a gazdaságszervező tevékenységét, akár a kulturális munka irényitását nézzük, h városi Tanács ülésein gyakran szerepeltek kulturális jellegű jelentések, gazdaságszervező tevékenységről szóló jelentések. Gyakran szerepeltek városrendezési és fejlesztési tervek, és éves községfejlesztési feladatokról beszámolók. Az esetek többségében színvonalas vitában,sok okos javaslat tételével segítettek a problémák megoldásában a tanácstagok. Ugyan ez vonatkozik a Végrehajtóbizottság üléseire is, akár gazdaságszervező tevékenység, akár kulturális munka területén. Amit én problémának tartok az az, hogy az ülések előkészítése, különösen a tanácsülések előkészítése nem elég színvonalas. Az odakerülő jelentések statisztika jellegűek, sok számot tartalmaznak, kevés az értékelés, amelynek alapján a anácsülés olyan határozatokat hozhatna, amely megszabná a feladatokat hosszabb időre. Ha azt akarjuk, hogy a tanács tényleg a feladata magaslatán álljon, az ülések előkészítését kell a következő időben tartalmasabban elvégezni. Az a véleményem, hogy az ujónnak választott Tanács, mint államhatalmi szerv képes a város gazdaságszervező és kulturális nevelő munkáját szervezni és vezetni. Minden olyan ember megtalálható, akik ehhez értenek és szívesen vesznek részt «bben. Ezt lehet elmondani az állandó bizottságokról is, az előzővel szemben, ahol a szakmai képzettségük nem volt kielégítő a feladatok elvégzésére. Olyanok, akik elsősorban szakmailag is hozzáértő emberek. Arról van szó, hogy a tanács, mint választott testület lássál el őket feladattal és számoltassa is be a feladatok vég éséről. Azt mondtam az előbb, hogy meg kell tanulni a Tanácsnak és a szakapparátusnak is a gazdaságszervező és kulturális nevelő munka végzését. A tanácsok előtt ez a probléma, ahogy most felvetődik így csak néhány éve vetődik fel, miután az ipar területén előre